Gaál Attila (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum évkönyve 33. (Szekszárd, 2011)

Régészet - Szabó Géza - Fekete Mária: Janus-szobor Pannóniából, a kora vaskori Regöly-csoport lelőhelyéről

lelőhelyek elszórt, távoli elhelyezkedése szükségessé tette a nagy kultúrkörök jól szervezett elosztó rendszerét. A sokkal sűrűbben előforduló vaslelőhelyek birtokosainak elég volt a technológia ismerete, és akár viszonylag kis, fegyveresekből valamint mesterekből álló kíséretükkel elfoglalt és megszervezett területen egyik napról a másikra gyártani tudták a korszakban a királyi hatalmuk egyik alapját jelentő fémet.

20

0 (23. tábla, 25. tábla) A halom betöltéséből előkerült, ugyancsak nagymennyiségű, teljesen összeolvadt bronzlelet közül most csak néhányat emelnénk ki, hiszen szinte nincs olyan korabeli tárgytípus, amely ne fordulna elő a töredékek között. Első megközelítésre a forma alapján jól követhető, ugyanakkor a készítéshez használt speciális technológia miatt jól lehatárolható fémműves hagyományokat mutató bográcstöredéket és a kurdi típusú bordázott cisztatöredékeket választottunk. (24. tábla 13-15., 17) Leleteink rossz megtartása miatt értékelésükhöz különösen nagy segítséget jelentettek a környék korabeli kincsleleteiben talált tárgyak. Kurdon

2

1" 1884-ben tőzegbányászat alkalmából, majd részben az ezt követő hitelesítő ásatáson, a Kapós folyó partjából, -240 cm mélységben, egy hatalmas bronzsitulában 14 darab bordázott bronz cista került elő. E ciszták méretei olyanok, hogy közülük 2-2 egymásba helyezhető. A situla alján 3, középen 4, a legfelső részen pedig 5 fér el egymás mellett, azaz 12 darab. Ha kettesével rakjuk össze a cistákat, akkor 24 darab fér(ne) el a situlában.

20

2 Ez a lelőhely a késő bronzkori fémművesség egyik típusával, fázisával, illetve kincsleletek névadó lelőhelyével megegyezik, abban a depotban is volt situla, ez a dunántúli, Közép-európai és itáliai leletek eponym típusa.

2"' Ez a lelőhely-azonosság is nehezítette a két történelmi-régészeti korszak szétválasztását, a situlák megnevezését, és tipologizálását. A kora vaskori situlák mindig kengyellel rendelkeznek, profílált vállú és peremű vödröt kurdi típusúnak, a pereménél enyhén befelé ívelődő szájút pedig itáliai típusnak nevezik.

20

4 A kora vaskori situlák között vannak biztosan a vetuloniai műhely készítményeiként meghatározható formai jegyekkel rendelkező darabok. 0

7 A korábbi, általánosan elfogadott véleménnyel szemben, - hogy a bordázott bronzvödrök gyártása kifejezetten Bolognához köthető mára már felismerte a kutatás, hogy a keleti Hallstatt-kultúrában ezek a bronzedények már 100 évvel korábban is használatban voltak.1"' Regöly-Szárazdi bozót terület megjelöléssel a Nemzeti Múzeum Szelinevits Bódogtól két részletben vásárolt 7 darab - 3 kétrészes és egy fél - bronzból készített öntőmintát, (az egyik törött volt).

20

7 Az öntőminták lánctagok sorozatgyártására szolgálnak.

2(I

S E tárgyak két különböző stílusú, különböző ízlést kiszolgáló, de hasonló, sőt azonos funkciójú tárgyak öntését lehetővé tévő készletbe tartoznak. Az egyik modell-készlet etruszk típusú lánc- és középtagok (osztótagok) öntésére szolgált, a másik: Kelet-alpi típusú, hasonló funkciójú tárgyak öntőmintái; a lánctag közepén madár-alakkal díszített láncszemek készítésére voltak alkalmasak.

20

9 Az etruszk lánctagok összeillesztése a következő módon rekonstruálható: a négyszögletes tagot az átfúrt oldalainál elvágták, erre felfűztek 3-4 pálcás tagot, majd vékony szögeccsel zsanér-szerűen - összeszerelték. Az etruszk készlet pálcatag-mintájának egyik oldala hiányzik. Etruszk láncok lelőhelyei Itáliában: Vetulonia 2° Circolo delle Pelliccie, Vetulonia -Tómba di Franchetta, Vetulonia Tómba del Duce és Cerveteri - Tómba Regolini Galassi.

2"' Ezek a felsorolt itáliai „pálcák" tagoltabbak, kéthárom díszgombocska is ékesíti őket. A kapcsolótagok oldalán további díszgombocskákat is látunk. (Ezeket azonban utólag is elhelyezhették a tárgyakon, nem kellett feltétlenül ilyen módon önteni.) A láncok az etruszk lelőhelyeken füstölőkhöz tartoztak,

2" Itálián kívül viszont nincs semmilyen adatunk annak 20

0 Szabó Géza előadása: Réz, bronz, vas és társadalom: fémhasználat és kutatása a későbronzkortól. Archeometriai Műhely vitaülése. Magyar Nemzeti Múzeum 2011. november 23. 20

1 Magyar Nemzeti Múzeum Ltsz.: 62.1886.1-9., 63.1886., 64.1886. 85.1900., 11.1930., Szekszárd, Wosinsky Mór Múzeum Ltsz.: L 44/1933.1., Roma, 'Luigi Pigorini' Museo Nationale Preistorico Ltsz..: 54688.) 20

2 WOSINSZKY 1896, 73.; HAMPEL 1896, 103-16. tábla; STJERNQUIST 1967, 69.; PATAY 1987, 130., Abb. 1.; PATAY 1990, ^ ^ 74., 76-78.,Taf. 51-63., 74., 76-78. 20

3 A késő bronzkori situlákról (és bronzedényekről) Mozsolics A. és Patay P. alapvető tanulmányai után: JANKOV1TS 1996. 320. sk„ 1997, 303., 1998a, 503., 1998b 101. 20

4 Legutoljára erről: EGG - KRAMER 2005, 21-22. 20

5 Etrusker, Toskana 1988. Populonia, Tómba dei Flabelli sírból: 225. f., a további irodalmat ld. ott. 20

6 PATAY, 1990. 78.; SZILÁGYI 1992, 227. 2

0 A Nemzeti Múzeumi Régiségtár gyarapodása: ArchÉrt 14 (1894) 185. 21,

8 Nem övtagok voltak, ahogy a Magyar Nemzeti Múzeum leltárkönyvében szerepelnek. 20

9 FEKETE 1985a 69-70. 1. kép. 21

0 UO.: 1. kép és 12-14. jegyzet. 2,

1 UO. 35