Gaál Attila (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum évkönyve 33. (Szekszárd, 2011)

Régészet - Szabó Géza - Fekete Mária: Janus-szobor Pannóniából, a kora vaskori Regöly-csoport lelőhelyéről

rokon stílusú két edény, közelebbről ismeretlen, Baranya megyei lelőhelyről került a pécsi JPM-be. Az egyik edény fedője maga is madáralakú; mintha anyja hátán hordozott vízimadár fiókája lenne."' A legújabb, déli autópályás leletmentések során,"

2 egy Magyarországon eddig teljesen ismeretlen leletcsoport is kezd körvonalazódni. A makedóniai lelőhelyek oinokhoé-formái jelennek meg, Bosut III.Basarabi leletanyaggal vegyes környezetben, a Mecsektől délre, Dél-Baranya területén. Ezek, az eddig itt teljesen ismeretlen kultúrájú lakosok ugyanazon az útvonalon érkeznek északra, mint az első letelepült életmódot terjesztő kultúra (a Körös-Starcevo), vagyis a Vardar-Morava-Struma folyók völgyén keresztül."' Ezen a területen (Makedóniában) ekkoriban, - a Kr. e. 8. század végén, - jelentek meg az euboiai gyarmatosítók.

14

4 E környék görög kerámiája is Euboiából eredeztethető előképekre utal."

5 Talán éppen ezekkel az eseményekkel és folyamatokkal párhuzamosan, a helyi (makedóniai) lakosság egy része is észak felé vándorolt. Valószínűleg tehát, a kevésbé ismert északi gorögsög

1'"

1 is valamilyen formában a gyarmatosítás résztvevője volt, még ha csak átmeneti, rövid ideig is, vagy a kevésbé jelentős/látványos kultúrájuk terjesztésével nem annyira szembetűnő módon jelentek meg ezeken a vidékeken, mint a többi görög területek kitelepülői. De ezek a leletek sok minden, eddig érthetetlen tényt kezdenek megvilágítani.

1" A korszak minden szempontból legértékesebb hazai kerámiáját az a két kis - a '30-as években Szombathelyen előkerült - korinthosi illatszeres edényke - arvballos - jelenti, amelyek valóban görög készítésűek, és a Kr. e. VII. század végére keltezhetők."

5 Mesteri publikációjuk után többet nem szükséges mondani róluk. A görögök számára ekkor még fontos borostyánnal fizethettek érte, később ezen áru iránt megcsappant a kereslet. Az Adriai-tenger északi partvidékének körzetében az írisz volt a másik keresett áru, ami iránt a görögök még érdeklődtek. A regölyi feltárás RHQ30 sírgödör méretű beásásának aljában több, rendkívül gyengén égetett belső peremes tál fekete töredéke volt. (35. tábla, 36. tábla 11-21., 37. tábla) Egy részükön ónfóliára és sárgavörös festésre utaló nyomok, besimított geometrikus minták voltak, míg más darabokat technikájában és motívumaiban is az Andronovo kultúráig visszavezethető módon, jellegzetes, beböködött geometrikus mintával díszítettek.'"" (13. tábla 1.9.) A rendkívül gyenge égetés egyértelműen kizárja ezeknek a daraboknak a nagytávolságú szállítását - egyértelműen és kifejezetten a szertartás számára helyben készített darabok. Viszont ugyanezek a formák és motívumok, technológiai jelenségek tömegével figyelhetők meg a felhordott rétegek edényei között is - így minden korábbi ismeretünkkel ellentétben azok többségét egyértelműen helyi, koronggal is dolgozó fazekasmühely termékének kell tartanunk. A másik, szintén tömeges leletcsoport a fémeké. A vasakról most nem kívánunk különösebben szólni, mert a Kárpát-medencei viszonylatban itt szinte elképzelhetetlenül nagymennyiségű vastárgy feldolgozásához - éppen a vas területünkön való elterjedésének kevésbé kutatott volta miatt még nem rendelkezünk elegendő összehasonlító ismerettel. Az azonban már az előzetesen is, - éppen Regölynek a későbbi korszakokban betöltött szerepét vizsgálva - egyértelműen látható, hogy a korszakban az új központok kiválasztásának oka a vas nyersanyaglelőhelyek közelsége; - esetünkben a Kapós völgyének tőzeges gyepvas lelőhelyei. Vizsgálataink arra is rámutattak, hogy a bronzkor és a vaskor társadalmi- és település szerkezete közötti főbb különbségek egy része szintén visszavezethető a vashasználatra. A rézérc 1 " PATEK 1968, Cl. tábla 1-2. Valamint igen határozott formai hasonlatosságuk miatt feltétlenül ki kell emelnünk a kiskőszegi ^ madár-edényeket. - METZNER-NEBELSICK 2002, Taf. 17. 4., Taf. 26. 9. ''

,

2 A Kr. e. 7. század végétől alapvetően megváltozik a helyzet. Szajk leletanyagának ismeretében már más lehetőségek feltételezése sem puszta ábránd többé. (Gábor Olivér leletmentése Szajk, 73. sz. lelőhelyen, 2005 őszén.) Az ott előkerült grafítmázas jellegű oinokhoék, olyan keramikus technikával készülhettek, mint az évszázadokkal korábbi, késő halomsíros kerámiaanyag, pl. a Jánosháza-Országúti dűlőben feltárt sírokban. Korábban, a bronzkor-végi nagy vándorlások idején (égei-, „tengeri népek"-, Urnenfelder vándorlás) jelent meg délen, - az észak-déli népmozgásokkal - a fekete polírozású kerámia. - OPPERMANN 1984, 47.; GÁBOR 2006, 265-266.; GÁTI 2009. ' '' Közel (alig néhány km-re) a jólismert Starcevo-lelőhelyhez, Babarchoz. - KALICZ, 1990. 19

4 Khalkhis és Eretria városaiból érkeztek gyarmatosítók Khalkhidikére. - OSBORN 1994. 40. skk., FEKETE 2007, 20. 19

5 PAROV1C-PES1KAN, M. 1985,33. 19

6 CAH Vol. III. part 1. GARASANIN et al. 1982, 582., 61., 657., 754. 19

7 Gondoljunk itt elsősorban a soproni alakos ábrázolások tartalmi és szimbolikái hátterére, különösen az ökölvívók metopé-szerűen elrendezett ábrázolásaira. - GALLUS 1934, 28. tumulus, VI. tábla, a bokszolok külön: IX. tábla 1-4. Ld. itt a 93-94. táblánkat. 19

8 Heckenast János találta. Az egyik a szombathelyi múzeumba került Ltsz. 176., M: 8,9 cm) SZILÁGYI 1955, 42. ff. 1-2. kép. A Savaria Múzeumba került pikkelyes aryballos párhuzamát ld. (sok egyéb között) az egyik. Róma-Palatinus dombon feltárt gyereksírból: Róma születése 35. p. 26. kép. 19

9 nOTEMKIIHA 1985,264-265. 34