Gaál Attila (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum évkönyve 33. (Szekszárd, 2011)

Néprajz - Balázs Kovács Sándor: A Gyöngyösbokréta mozgalom története Tolna megyében

Sándor, az OMGE titkára, dr. Balkányi Kálmán, az Országos Magyar Kereskedelmi Egyesülés'igazgatója, Visnya Ernő, a TÉBE'""pécsi körzetének elnöke, Görgey György, Sibrik Sándor, Dőiy László, Horváth Jenő, Gundefinger Ferenc huszárezredesek és még igen sokan. A kormány képviselőjét a tribünön a vármegye nevében dr. Perczel Béla alispán üdvözölte." Majd a város polgármestere, vitéz Vendel István után Mayer Károly államtitkár lépett a mikrofon elé és átadta a miniszterelnök, valamint a kormány jó kívánságait. „Az ugyancsak hangszórókkal továbbított hatásos beszéd után fel csendült a Magyar Hiszekegy és a hazafias imádság végeztével a sportpálya futópályáján megjelent dr. Szakách Ernő

20

1 kormányfőtanácsos magahajtotta díjnyertes pompás négyesfogatán, amely után Zöld Márton "

2 hajtotta a maga ugyancsak díjnyertes lipicai lovait. A közönség alig győzött betelni a látványosságszámba menő bravúros mutatványban, amelynek végeztével megkezdődött a díjazott állatok felvezetése. " Majd kongresszust tartottak a megye iparosai, kereskedői, nagygyűlést a Magyar Szőlősgazdák Országos Egyesülete és délután következett a Sárközi Bokréta. „A szekszárdi kiállítás és a vele kapcsolatos ünnepségek programújának egyik kiemelkedő eseménye és idegenforgalmi szempontból is érdekes attrakciója volt a Sportpálya szabad színpadán előadott Sárközi Bokréta, amelynek keretében bemutatták a budapesti Szent István napi Gyöngyös Bokréta alkalmával szereplő megyebeliek ősi viseletüket, táncaikat és dalaikat. A színpompás látványosság előtt az egyes községek papjaikkal vagy tanítóikkal oszlopban vonultak el a tribünök előtt (a bogyiszlóiak szekeres lakodalmi menetben). A félvonulás előtt a Szekszárdi Daloskör hangszórón továbbított énekszámai szórakoztatták a közönséget. A bemutatót Paulini Bélának a Gyöngyös Bokrétát ismertető előadása és vitéz Vendel polgármester üdvözlő beszéde vezette be, majd a kétyi német anyanyelvű óvodások igen bájos irredenta vonatkozású magyar jelenete következett. Ezután az alsónyékiek adták elő a sárközi játszót, a decsiek leánykara énekelt és táncolt, a bogyiszlóiak a mártogatós tánccal szerepeltek, a koppányszántóiak az ugratási és kanásztáncot mutatták be, a váraljaiak az intim hatású fonórészietet, az őcsényiek lakodalmi részletet, a sióagárdiak a viharosan megtapsolt gólyatáncot és szegélytáncot, végül a kétyi német csoport szintén igen színes öltözékében énekeit és táncait adta elő. A közel tízezer főnyi tömeg a legnagyobb rendben, csendben nézte és hallgatta a nép lelkének ősi forrásaihói fakadó megnyilatkozásokat ...A Sárközi Bokréta után következett a Sportpályán a szekszárdi Rám. Kai. Olvasókör pompásan sikerült szüreti ünnepélye és a késő éjjeli órákba benyúló láncmulatsága. "

2I>

3 1

9 Országos Magyar Kereskedelmi Egyesülés (OMKE): a kereskedők országos érdekképviseleti szerve a II. világháború előtt. 1904ben alapította Sándor Pál (1860-1936), aki haláláig elnöke volt. Szakmai és helyi kereskedőegyesületek mellett egyéni tagjai is voltak. Ahol legalább 60 tagot számlált az egyesülés, ott OMKE-kerületet lehetett létrehozni. Az OMKE kétévente országos kereskedelmi kongresszust szervezett. Hetilapja: OMKE (1917-1944). - KOLLEGA TARSOLY XV. 2005. 405. 211,

1 Takarékpénztárak és Bankok Egyesülete (TÉBE): a pénzintézetek érdekvédelmi, érdekképviseleti szervezete. 1919. január 31-én alakította meg 28 fővárosi pénzintézet. Tagjait tőkéjük nagysága alapján három csoportba (kúriába) sorolta, majd külön fővárosi és vidéki részleget hozott létre. 1946-1948 között megjelentette Értesitőjét. A Gazdasági Főtanács 1948. augusztus 19-én kimondta felszámolását. Feladatkörét az Állami Bankok Központi Irodája vette át. - KOLLEGA TARSOLY XVII. 2006. 690. 20

1 Szakách Ernő: kormányfőtanácsos, földbirtokos. Bölcske mellett Andráspusztán volt földbirtoka és kastélya. Sokat jótékonykodott, pl. 1936. dec. 8-án adományozott feleségével, Rassovszky Stefániával egy házat a bölcskei egyházközségnek kulturális célokra. Jl

2 Nemes sióagárdi Zöld Márton (Szekszárd, 1865. ápr. 25. Budapest, 1946. nov. 22.): tábornok. Neológ zsidó családban született, iskoláit Pécsett és Székesfehérváron végezte. A Ludovika Akadémiára jelentkezett, 1885-ben avatták a Magyar Királyi Honvédség hadnagyává, később a törzstiszti iskolát is Budapesten végezte. A háború kezdetén alezredes volt, egy népfelkelő zászlóalj parancsnoka Gyulán. 1914. augusztus 2-án vonultak Dalmáciába és viszonylag hamar bevetésre is került az alakulat, sikeresen verték vissza a montenegrói hadsereg sorozatos támadásait. A déli hadszíntérről Galíciába került, majd a sikeres hadműveletek és az orosz visszavonulása után Bukovinába helyezték a zászlóaljat, ahol vigigküzdötték az 1916. évi januári csatákat. Hadvezetési érdemeiért magyar nemességet kapott, személyes bátorságát pedig a kardos és hadi díszítményes Vaskorona Rend III. osztályával jutalmazta a király. Majd az olasz frontra vezényelték őket, ahonnan ezredét teljes rendben, teljes fegyverzettel vonta vissza. 1919-ben belépeti a Nemzeti Hadseregbe, szolgálataiért Magyarország kormányzója tábornoki címmel ruházta fel 1921-ben, ám még abban az évben nyugállományba vonult. Zöld Márton tábornok volt az új Magyar Királyi Honvédség egyetlen zsidó vallású tényleges tábornoka, ha mégoly rövid ideig is. Nyugállományú tábornokként sem pihent, sokféle feladatot vállalt a közéletben. így lett tagja a Zsidó Lexikon szerkesztő bizottságának, valamint hitközségi elöljáró volt lakóhelyén, a Józsefvárosban. Emlékezések szerint istentiszteleteken minden alkalommal teljes tábornoki díszben jelent meg. Háborús érdemei és magas katonai rangja sem mentette meg 1944 tavaszán. Az idős, gyenge embert koncentrációs táborba hurcolták, melyet túlélt ugyan, dc fizikailag és lelkileg megtörve jött haza és 1946 őszén el is hunyt. Sírja a budapesti farkasréti temető izraelita parcellájában található. - http://www.giborin.hu/zoldm.html Tolnamegyei Újság 1933. okt. 11.- ..Ebéd után 4 órakor került sor a Sárközi bokréta bemutatására. Őcsény, Decs, Alsónyék, Agárd, Váralja, Koppányszántó és Kéty leányai, menyecskéi és legényei a polgári fiúiskolától cigányzene ütemeire indultak meg. Színpompás képel, gyönyörű látványt nyújtott a sokszoknyás ringó menet. Egyik másik öltözete vagyontérő volt. Viharzó 341