Gaál Attila (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum évkönyve 33. (Szekszárd, 2011)

Néprajz - Balázs Kovács Sándor: A Gyöngyösbokréta mozgalom története Tolna megyében

Rezső, gróf Széchenyi Domonkos"''', báró Fiáth Tibor"", báró Schell József", báró Malcomes Gyula, Döry Frigyes, Döry Hugó

1'

2, dr. Csapó Dániel

19

3, Mechwarth Ernő' '

4 gazdasági főtanácsosok, velük együtt igen sokan a vármegye földbirtokos társadalmából és a környezet szépségétől eltelve szemlélték az ünnepi díszbe öltözött sporttelepet, a délutáni ünnepségek számára középen emelkedő színpadot, a vármegye mezőgazdasági kultúrájának büszkeségét: a jobbról és balról pompás rendben felállított díjnyertes szarvasmarhákat és lovakat. Kevéssel utóbb dr. Hagymássy Zoltán f őispánnal, dr. Perczel Béla' '" alispánnal belgrádi hadiiskola tanára (1918), a Monarchia felbomlását követően alezredesi rangban nyugállományba vonult, s 1921-ig külföldön élt. Hazatérését követően családi birtokán gazdálkodott, részt vett a Tolna megyei közéletben, a vármegyei törvényhatósági bizottság örökös tagja (1928-tól) az örökös jogú főrendi családok képviseletében a felsőház tagja (1932-1944). Az Országos Erdőgazdasági Tanács tagja. - KOLLEGA TARSOLY I. 1996. 562., HAEFELER 1940/a. 57. I

v' Gr. Széchényi Domokos: Nagybirtokos. 1871-ben született Gyönkön. Tanulmányainak befejezése után átvette nagydorogi birtokainak vezetését s attól kezdve a gazdálkodással foglalkozott. Tolna vármegye közéletében kezdettől fogva élénken rész vett, az országos politikától azonban távol tartotta magát. A király 1914-ben a főrendiházi tagok sorába emelte. Alelnöke volt a Nádorcsatorna Társulatnak, tagja az Országos Szőlő és Borgazdasági Tanácsnak, a Magyar Földhitelintézet felügyelő bizottságának s az Első Magyar Altalános Biztosító Társaság kormányzó testületének. HAEFFLER 1940/a 71. Báró Fiáth Tibor: Nagybirtokos. 1883-ban született Akán, Veszprém megyében. Középiskoláit mint magántanuló végezte és a székesfehérvári cisztercita gimnáziumban tett érettségi vizsgát. Jogi tanulmányait Kassán és Kolozsvárott végezte, 1904-ben avatták az államtudományok doktorává. Miután a cs. és kir. 7. huszárezredben önkéntesi évét leszolgálta, beiratkozott a magyaróvári Gazdasági Akadémiára és megszerezte ott is az oklevelet. Az 1. világháború kitörésekor bevonult az 1. lovashadosztályhoz mint parancsőrtiszt, majd különböző beosztásokban szolgált és 1918-ban már huszárkapitánnyá léptették elő. Háborús kitüntetései a Signum Laudis a kardokkal, a német vaskereszt és a Károly-csapatkereszt. A Tanácsköztársaság alatt börtönben volt. Már 1909-ben kezelte nagybátyja, Jankovich Bésán József Tolna megyei pusztaapáti ingatlanát, melyet később édesanyja örökölt, így itt gazdálkodott. Tolna vármegye közéletében 1910-től vett részt, mint a törvényhatósági bizottság, a közigazgatási bizottság és az állandó választmány, továbbá mint a kisgyűlés tagja. A Tolnavármegyei Gazdasági Egyesületnek 15 évig elnöke, több ciklusban Szedres község bírája. A Frontharcos Szövetség szekszárdi csoportjának elnöke 1935-től. Tolna vármegye központi járása adófelszólamlási bizottságának 1931-től elnöke. Az örökös jogú főrendi családok 1937-ben választották meg a felsőház tagjává. HAEFFLER 1940/b. 448-449. 19

1 Schell József Antal, bauschlotti báró (1900-1970): Festő, grafikus és nagybirtokos. A vadászattal kapcsolatos témavilág egyik legavatottabb tolmácsolója hazai képzőművészetünkben. Fiatalon nem folytatott művészi tanulmányokat, a Tolna megyei homokvidék volt legjobb mestere. A szülői birtokon a Tengelichez tartozó Katalin pusztán nőtt fel. Felvidékről származó édesapja 1898-ban vette feleségül gróf Sigray Klárát. A Tolna megyei birtokot, mely az itt élt Augusz családtól származó örökség közelében terült el, szintén ekkor vásárolta. Schell József Antal magántanuló volt, tanára Hetényi Alajos piarista atya. Az osztályvizsgákat Szekszárdon tette le a Garay János Gimnáziumban. Az I. világháborúban egy évet szolgált, mint önkéntes. Ezután hamarosan a Magyaróvári Mezőgazdasági Akadémia hallgatója lett. A családi birtok átvételével (atyja 1930-ban hunyt el) párhuzamosan tetőtéri műtermében szinte naponta alkotott. Ebben az időben lépett nyilvánosság elé. 1929-től rendszeresen jelentek meg képei trófeakiállításokon. Rajzait levelezőlap formájában is kiadták. 1931-ben „Megint ősz lesz..." címmel három vadásztörténetben állított emléket a számára legkedvesebb apróvadaknak. A tollrajzaival gazdagon illusztrált, különkiadást is megért füzet meséi sokszor túlmutatnak egy-egy szereplőjük közvetlen életterén. Ezekben az években rövid ideig Szönyi István tanítványa volt. - http://ww

w vadaszat. nct/muvesz/schell. html. L Döry Hugó jobaházi (Tüskepuszta, 1878. dec. 14. Budapest, 1943. jan. 10.): földbirtokos, gazdasági főtanácsos. Középiskolai tanulmányait Pécsett és Csurgón befejezve, gazdasági ismereteit akarta bővíteni és e célból Salm herceg blanskói (Morvaország) birtokára ment. A magyaróvári Felsőbb Gazdasági Tanintézetben 1908-ban gazda oklevelet szerzett. Tanulmányait követően élete végéig a hg. Eszterházy-család tüskepusztai birtokán gazdálkodott bérlőként, elsősorban lótenyésztéséről volt híres, de nagy súlyt helyezett a tehenészetre és tejtermékei külföldön is ismertek voltak. A nagybérletet idővel mintagazdasággá fejlesztette. Állattenyésztési ügyekben szakértelme közismert volt, az OMGE alelnöke és állattenyésztési szakosztályának elnöke volt. A Dombóvári Takarékpénztárnak hosszú időn át igazgatósági elnöke, Újdombóvár községének bírája volt. A Tolna vármegyei törvényhatósági bizottság tagja, a vármegye képviselője a felsőházban (1927-1937). Magyar királyi gazdasági főtanácsos (1921től). - KOLLÉGA TARSOLY V. 2000. 730.. HÍRN 1930. 23. 19

3 Csapó Dániel (Budapest, 1871. máj. 2. Budapest, 1965. szept. 4.): mezőgazdász, birtokos. 1888-ban érettségizett Budapesten a piaristáknál. 1892-ben Budapesten doktorált jogtudományból. Gazdasági oklevelet 1894-ben a magyaróvári gazdasági akadémián szerzett. Ezután szülei birtokán a Tolna megyei Tengelicen telepedett le, ahol a társadalmi és politikai életben csak kelletlenül vett részt. Minden figyelmét a gazdaság fejlesztésének, a lótenyésztésnek és az ügetősportnak szentelte. Jó félvér lóállományát ügetőménekkel keresztezve gyors kocsilovakat tenyésztett és azokkal kettes- és négyesfogatú versenyeken vett részt. 1931-ben a kormányzó gazdasági főtanácsossá nevezte ki. A Tolna megyei Törvényhatósági Bizottság örökös tagja volt és éveken át Tengelic község birája. 1949-ig Tengelicen gazdálkodott - utóbb már csak 100 holdon. Ekkor a birtokon termelőszövetkezet alakult, ő pedig feleségével Pomázra költözött, ahol házat vett. 1959-ben felesége halála után fiához költözött Budára. A Farkasréti temetőben pihen. - CSAPÓ GY. - CSAPÓ Z. 1985. 34-35. 19

4 Mechwarth Ernő: Tolna megyei földbirtokos. Mechwarth András mérnök, feltaláló fia. Apja 1899-ben kapott nemesi címet és vele a bölcskei előnevet, itt volt földbirtoka és kastélya is. 19

5 Perczel Béla (Szekszárd. 1884. júl. 23. - Győr, 1945. ápr. 7.): politikus. Elemi iskolai tanulmányait 1890-ben Bonyhádon kezdte, de a negyedik osztályt már Budapesten a Lipót utcai iskolában fejezte be. A nyolcosztályos gimnázium alsó négy évét Budapesten a piaristák főgimnáziumában, a felsőbb évfolyamokat a kalocsai jezsuita főgimnáziumban végezte. Érettségi után 339