Gaál Attila (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum évkönyve 33. (Szekszárd, 2011)

Régészet - Szabó Géza - Fekete Mária: Janus-szobor Pannóniából, a kora vaskori Regöly-csoport lelőhelyéről

agyagkandeláberei

1"

1 állnak, vagy ahogy a tarquiniai Tómba degli Auguri falfestményén a birkózójelenet küzdöpárja között az egymásba állított tálakat látjuk, a versenygyőztes díjaként.

1"" Funkciójuk tehát a tripusokéval hozható párhuzamba, azokkal együtt kerültek a sírba. A griff-protomékkel

16

4 díszített, ónrátétes edény alakja a helyi kora vaskori kerámiaforma (ti. Kegelhalsgefäß): az erősen sematikus fekete griff-fejek elődjét viszont az Eszakszíriai eredetű, görög, majd etruszk átformáláson keresztüljutott ábrázolásokban kell keresnünk. E vaskeresztesi protomékhez hasonló a szlovéniai Hardekről"'

4 került elő, s talán szintén griffeknek határozhatók meg a gemeinlebarni és süttői ún. „madáremberek" is.

1"

5 A görög bronzgriffek

166 spirálisait a vaskeresztesi edények protoméire akasztott bronzláncocskák helyettesítik, melyeket a szemetáján átdugott, összesodort bronzlemezből készített tartóra függesztettek. A teljes vaskeresztesi griff-protomés edény felületére ónfóliából kivágott, többféle formájú, - futó- és koncentrikus - meanderalakú lemezkéket ragasztottak. A keleti Hallstatt-kultúra elterjedési területét kijelölő legjellegzetesebb edénye a bikaprotomés

16 „Kegelhalsgefäß" és/vagy „Kragenhalsgefäß", ritkábban (pl. Dunajska Luzna) bikafejjel díszített agyagsitulák.

1

6* A feltárt vaskeresztesi l-lI. halom-sírban több példány is volt a kúpos nyakú (urna formájú), nagyméretű bikafejes edényekből.

16

9 A vörös edények között bika-protomékon kívül kosfej is felismerhető a töredékek között. A Sulm-völgyi kúpos nyakú edények között őz/szarvas-fejre emlékeztető is volt.

1'

1 A Dunántúl egyik legrégebbi kora vaskori halomsírjából, Somlóvásárhelyről, görög típusú phalera

1 2 és lóalakkal díszített fedő is előkerült. A madár- és lóalakkal díszített fedők előzményeit az attikai késő geometrikus edények között kereshetjük. Athén temetőiből több példány is ismert. Ez a forma etruszk környezetben is megtalálható: Cerveteri, Tómba Regolini Galassi.

1 4 Az anatóliai eredetű bordázott bronzcsészék és változatai - a fejedelmi ét-, illetve ivókészletek tartozékai - a Sarkad mellett

1'

4 előkerült kincsleletben, a Frankfurt melletti halomsírban

1 5 és az etruszk, és más itáliai sírok edényei között is megtalálhatók.

17

6 Ezek kerámia utánzatai az etruszk, észak-itáliai, dél-kelet-alpi lelőhelyeken és a nagyobb (általában hármat) helyeztek egymásra. Máshol ezt a módszert úgy alkalmazták, hogy talpcsö nélküli emeletes edényeket készítettek. Pl.: Smarje-Magdalenska gora 2. halom, B-sorozat, 46. sír: Krieger und Salzherren 1970. Kat. 140.b Taf. 43. 1. (ugyanitt talpcsöves „egyes" tálforma is előfordul. Taf. 43. 2.). Talán ezt utánozhatta a hólyagos bütykös bobai, emeletes edény is. - PATEK 1993, Abb. 100. 11. "'" Profilúit testű edénytartók, a lakomák kellékei és a rangos sírokba is bekerültek. 16

1 Lámpatartó állvány. Szintén a lakomák kellékei a díszített világítóeszközök és ezeket a rangos sírok mellékletei között is megtalálhatjuk. 16

2 SPIVEY 1997,92. kép. 16

3 Ember, vagy állat felső teste, mellkép, büszt. A kora vaskorban edények hasán és vállán kos, szarvas, bika, vagy griff fej-nyakábrázolásokat találunk. Ezek lehetnek tömörek és üregesek is. 16

4 PAHIC 1966, 103. skk., 1. tábla 4. 16

5 Bika-madár kompozit lénynek tartja: KOVÁCS 1981. 67. abb. 2. 16

6 HEGYI 1981, 79. Az Észak-szíriai griffprotomés bronzüstök megjelentek Görögország területén is és utánzataik Itáliában (Narce, Gortyn, Cerveteri, Chiusi): SIEGFRIED 1986, 249. ff. Abb. 1., Abb. 4. és Karte 1-2., GOLDMAN 1960, 32. ff., HOPKINS 1960, 368. ff., MUSCARELLA 1962, 320., BOARDMAN 1994, 37. Fig. 30., stb., ld. még: FEKETE 1985, 59. és az 54-58. jegyzetek. Ugyancsak spirálist láthatunk - a griff füle alatt - egy vörös alapon fekete, festett, kyklad stílusú, Aiginában előkerült griff-alakú korsón is. BOARDMAN 1994, 46. Fig. 44. 1

6 Igen szép kivitelű, régen előkerült bikafejet Szalacskáról ismerünk: DARNAY 1912, 155. III. tábla 14. Azóta több darab is előkerült ugyanerről a lelőhelyről, pl.: KEMENCZEI 1974, 3., 5. kép 6. Paks-Csámpa-Piispökdombon is előkerült egy római őrtoronnyal megbolygatott halomsír ásatásából egy vörösre festett bikafej. - CSIZMADIA 1990, 27-28. p. (Kiadatlan szakdolgozat) A Püspökdombról, mint őskori lelőhelyről már Wosinszky Mór is tudott, legutóbb pedig a sírok lelőhelyétől délre 201 l-ben kora vaskori település részletét tártuk fel. - WOSINSZKY 1896, 485-486., 788. CLXXXV. tábla. 16

8 VLADÁR 1979, Abb. 80-81. 16

9 FEKETE 1981., 1985b, Abb. 6. 3-5.,16. kép. 17

0 FEKETE 1985b, Abb. 6. 1-2. 17

1 DOBIAT 1980, Taf. 41. 1., 45. 17

2 HORVÁTH 1969.; EGG 1996a 327. ff. 1 3 A korai publikációból a két töredékes állat-alak közül az egyik inkább szarvas alaknak látszik. - RHE 1929, 3. ff. FEKETE 2004, 37.6. kép.; ld. még KURTZ - BOARDMAN 1985,68. Abb. 9.; SNODGRASS 1971, Fig. 18. 17

4 GYUCHA 1996, 66. ff. 17

5 W1LLMS 2002, 81. (elterjedési térkép), 82-83. kép. 17

6 Az anatóliai eredetű bordázott bronzcsészékről: CANER 1983,191. Taf. 82. e; KIMM1G 1983, 31.. Róma születése 56., 98. kép: Castellani sír; W1LLMS 2002, 81., 83.: Como, Este, Bologna, Vetulonia, Chiusi, Marsiliana d'Albegna. 32