Gaál Attila (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum évkönyve 33. (Szekszárd, 2011)

Régészet - Szabó Géza - Fekete Mária: Janus-szobor Pannóniából, a kora vaskori Regöly-csoport lelőhelyéről

ábrázolásnak, a küzdelmi jelenetnek néhány más változatát is ismerjük.

14

5 Ez a korszak a höskultusz felvirágzásának az ideje, amikor a korábban valószínűleg „csak" rituális jellegű küzdelemnek már más tartalma és jelentése is lesz. Itt valódi párharcról lehet szó, amelyek néha mitológiai jeleneteket mesélnek el, néha pedig egy-egy hős temetésére,

14

6 vagy emlékére rendezett játékokon, valamilyen kitűzött díjért.

147 jutalomért rendezett versenyt ábrázolnak. Az egyéb díszítő motívumok közül a máltai kereszt (Sopron, Schandorf),

14

5 a ferde S-motívum (Sopron), és spirálminta (Szalacska),

1

4" a rombusztestű madáralakok (Reichersdorf)

1

5" is az Al-Duna vidékéről származnak. A Kelet-alpi területeken a bekarcolt és pecsételt díszítési technikák mellett a figurális jelenetek kivitelezésében a festés is megjelenik. E festett kerámiákat gyakran díszítik az egy vonallal meghúzott meanderek különböző alakú mintái. Ez az egyvonalas rajzolástechnika is keleti görög eredetű, szemben az attikai, kettős vonalközben ferdén sávozott rajzú meanderekkel. Az Alpokalján előkerült bepödrött végű svasztikamotívum (Rabensburg) is a rhodosi és samosi kerámia díszítményeit utánozza. Ugyancsak innen, keleti görög területekről - kerülhetett a ferdén rajzolt S-minta (az egyiptomi és föníciai Uroboros-kígyók sokszor értelmetlenül másolt derivátuma lehet) a Basarabi-Bosut kultúra motívumkincsébe.'

5' Gallus Sándor a soproni leletekkel kapcsolatban már a múlt század harmincas éveiben felfigyelt a Kaukázus-vidéki (Helenendorf)

1"" kerámiák állat- és emberalak-ábrázolásainak hasonlóságára. A kaukázusi edényeken is láthatunk adoráns gesztust és kettős háromszögalakú testet, máltai kereszt mintát és a keretelő vonal - a Kelet-alpi kerámiához hasonlóan - gyakran pontozás.'

5' Azonban már az első hazai Basarabi-leletek vizsgálatakor felfigyeltünk arra, hogy az Eszak-pontuszi leletek formailag hasonló díszítései rendre eltérő kivitelezésben és eltérő edényformákon kerültek elő, ami inkább egy köztes terület mindkét irányba megfogható kisugárzására, mint a Kárpát-medencei és a Kaukázusig követhető leletek közötti közvetlen kapcsolatra utalnak.'"

4 Ezzel szemben Alexandru Vulpe szerint a Basarabi-kultúra mészbetétes díszítésmódja a Kaukázus-vidék hatására alakult ki, ugyanis ott ez a díszítés már korábban jelentkezik

1"

5 - a román kutató régebbi észrevételével szemben szeretnénk felhívni a mészbetéttel díszített edények használatának a késő bronzkorban a Balkánon végig általánosan elterjedtnek mondható hagyományára. Vulpe a soproni és burgenlandi lelőhelyek Basarabi-kerámiáját az ezen a környéken folyó intenzív, és korai vasfeldolgozással hozza kapcsolatba.

15

6 A helyi előkelőségek lakberendezésénél, és végső nyughelyükön, azaz a sírkamrákban is azokat a tárgyakat akarták elhelyezni, megjeleníteni, amelyeket a görög, vagy etruszk fejedelmek használtak. Nemcsak a tárgyakat utánozták, hanem olyan módon próbálták felállítani, illetve sírba helyezni azokat, ahogy a mintaképeik tették.'"

7 Az igény megléte mindenképpen valamiféle korábbi kapcsolatokon alapuló ismereteket jelez. A vaskeresztesi I-II. halomsírban előkerült'"

5 nagyszámú és változatos kerámia közül néhány típust itt külön is meg kell említenünk. Mediterrán előképekre utal a hordódonga alakú - alj nélküli edénytartó használata, a tripusok helyi, barbár, funkcióbeli helyettesítője. Ezekre alacsony talpcsöves tálakat (barbár kylixeket'"') helyeztek, olyan formában, ahogy a Mediterráneum holmosai

16

0, vagy 14

5 BENSON 1970, XXXVII. tábla.; CUOLOMB 1981 27. ff. Ezekkel majd külön kívánunk foglalkozni. Csak egyetlen, nagyon közeli párhuzamát említjük a küzdelmi jeleneteknek, egy Kleinkleini (Kröll Schmiedkogel) bronzfedőről: DOB1AT 1980, Taf. A 8. la, a versenyzők felvonulásával. I

4'' A küzdelem vesztese ekkor az elhunyt hős máglyájára kerülhetett. 14

7 Cf. pl. Homéros Od. XXIV. 88-89., vagy ábrázolásban, etruszk sírkamrából: SPIVEY 1997, 92. kép. Ld. még a situlaábrázolásokat is, annak sok-sok értelmezésével és elemzésével, pl. egy az utóbbiak közül: ZIMMERMANN 2003, 225. ff. 14

8 DZAMBAZOV - KATINCAROV 1974, 127.; DULAR 1973, 544. ff. Karta 3. ; PATEK 1982, 163. f. 14

9 PATEK 1982, 163.; DOBI AT 1982, 318. 15

0 PATEK 1982, 165.; DOBIAT 1982,318. 15

1 VÉKONY 1978. 15

2 GALLUS 1934, 48., DOBIAT 1982, 319.; RÖSLER 1901, 83. ff. 15

3 DOBIAT 1982, 319., Ld. még Olbiában és Berezanjban: KAPOS1NA 1956, 159. Abb. 5., 1., 4-5. 15

4 SZABÓ 1988, 96. 15

5 VULPE 1965, 130. ff. 15

6 VULPE 1981, 182. f. 15

7 Semmit nem tudunk arról, hogy milyen módon szereztek tudomást a déliek kultúrájáról. Elképzelhető, hogy utazó kereskedők közvetítették ezeket az ismereteket is. A megszerzett információk azután „kanonizálódtak," megfelelő személyek birtokába jutva már ők igyekeztek érvényt szerezni annak az igénynek, amit ilyen szakralizált tárgyakkal lehetett kielégíteni. "

8 Sajnos, a vaskeresztesi halomsírokban előkerült kerámia anyag legnagyobb része még mindig restaurálatlan. 1,

9 Lapos, széles szájú, általában talpcsöves ivóedény. A görög kylixeken két vízszintes irányú fül van és később, a klasszikus korban általában ezek a legszebben festett edények. A vaskeresztesi feltárt sírokban az edénytartókra több ilyen alacsony talpcsöves tálat 31