Gaál Attila (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum évkönyve 33. (Szekszárd, 2011)
Néprajz - Balázs Kovács Sándor: A Gyöngyösbokréta mozgalom története Tolna megyében
A Bátai Gyöngyösbokréta csoport tagjai: Angyó Dávid Takaró János Bodó József Kovács Mária Pozsgai Erzsébet Kriskó Terézia Takaró Erzsébet Szabó Erzsébet Angyó Erzsébet Sümegi Ái-pád Mihály Balázs József Kosztolányi János Nyéki József Fejes István Keresztes Julianna Bárdos Erzsébet Szerepeltek még Gyuricza Mihály, feleségével Gájer Juliannával, Pirisa János feleségével Bárdos Erzsébettel, Angyó Jolán, Keresztes Mihály, Sümegi Mihályné Bajnok Julianna, Bodó Józsefné Pozsgai Mária, Gájer Imre, Valkai Antalné Bárdos Erzsébet, Tamicza Erzsébet. Kovács Julianna, Angyó Lídia, Mihó András, Körösztösné Bárdos Julianna, Halász Ferencné, Bárdos Jánosné Imrő Verona, Szikszai Bajnok István, Halász Erzsébet, T. Bárdos István, Garzó Éva, Angyó Pál. 1935. augusztus 17-18-án szintén felléptek a Szent István napi ünnepségek keretében a Városi Színházban. A bátai bokréta a II. csoportba válogatott bokrétás településekkel lépett színpadra, olyanokkal, mint Kiskomárom. Mikóháza, Koppányszántó, Mikófalva, Bugac, Kapuvár, Csurgónagymarton, Nagykálló, Mezőkövesd, Buják, Kunszentmiklós és Kalocsa bokrétái. A fellépő csoportokról az ünnepséget megelőzően a bokrétás lapban olvashattak a településekre jellemző ízelítőt az érdeklődők. Báta „Tolnamegyei község, a Duna mellett. Egyetlen utcája - hét kilométer hosszú. A kőkorszakban már lakott hely volt, később római őrállomás. II. Lajos itt gyónt, áldozott mikor seregével Mohács felé vonult. A nők kontypántlikát viselnek, hímzett parittyqfőkötővel. A fejdísz felerősítése meglehetősen hosszadalmas és 150-200 tűt használnak e művelethez. Gyöngyös bodor, ingváll, röpike, ternószoknya, mütyürkés papucs, ma is használatos ruhadarab. Aratóünnepük egyik dala különleges érték. " I0 S A bátai bokrétásokat 1936. áprilisában mozgófilmen örökítették meg a Magyar Filmiroda munkatársai, amit „A magyar falu" című filmhez készítettek. 1"" A film Bátán, a reformátusok lakta Alszögben készült. A mátkálás szokásáról készült képsoroknak a „Húsvét a falun" címet adták a készítők, az alábbi képaláírással: ,, Báta községben ősi magyar szokás szerint a szerető szivek húsvétkor mátkatállal kedveskednek egymásnak. A mátkatál elfogadása eljegyzést jelent. " n o ,ll s Bokrétások Lapja 1935. augusztus. „Bokrétásfilmek. Az idén két olyan film is készült, amelyek felvételeit illetőleg az Országos Bokréta Szövetségben tartozó bokrétákon volt a hangsúly. Az egyiknek a címe a 'Magyar jain'. a másiké ., Magyar néptáncok'. Az elsőt a Magyar Filmiroda készítette és Brüsszelben megnyerte a 'Grande Prix "-/. Ebben a következő bokréták kerültek fűmre. Báta, a 'mátkatál hordással', Boldog, búcsúban. Mezőkövesd, aratóünneppel. Váralja szürettel, Buják fonóval, Szany a szanyi pünkösddel, amibe a templombamenés is benn foglaltatik, de a 'Pásztor Böske' című gyermekjáték is, meg délutánra a verbunk. A bokrétás képrészek között hétköznapok falusi jelenetei vannak, ezek többnyire más falvakból. A másik filmet egy müncheni Jilmvállalat készítette, ebben kizárólag bokréták szerepelnek: a koppányszánóiak a kanásztánccal, ugratócsárdással, nők üvegcsárdással, a cigándiak az átvetőssel és keménycsárdással, őcsénviek a szakácsasszonyok táncával, a kunszentmiklósiak a legényessel és a verbunkossal, a géderlakiak a férc-tánccal, a bátaiak a férfi üvegcsárdással, a rimóciak a csalogatóval és a körtáncukkal. Amikor a színes filmek kora is elérkezik, végérvényesen a Magyar Bokréta lesz a 'világ közepe ' filmen is. " Bokrétások Lapja 1936. április. ..Itt küldöm a mátkatálat ...írta: Pető Mihály. Báta. Még pár évvel ezelőtt nagyon hevesen tudták, hogy van ilyen nevű magyar falu, jó négyezer magyarral De jöttek a bokrétás ügyek és azóta a falu jólismert lett. filmre is vették és asszonyai megmutathatták Londonban is az üvegcsárdást. Ott fekszik a község lenn a Duna partján. Baja városán túl. de Mohácson innen. Egyik oldalán a hegy. másikon a víz, keskeny-hosszúra szabták a község formáját. A virágos fa kihajlik az uccára az udvarokból. 'A ház alatt' tornácon - kislány kacag és játszva rángatja a sok füzér vérpiros paprikái. így megyünk szemlélődve végig a falun. Helyesebben mennénk, mert nincs se vége, se hossza: mondják az idegenek. Szó ami, szó, öt kilométer a vége-hossza. És öt kilométeren mindig új szín, új szépség. Most húsvét közeledik ...kimeszeltek minden házat és készül - a mátkatál. S én messze Pesten, keserű izzel a számban, nagy vágyakozással a szívemben, papíron, tintával küldöm a tálat, - 'mátkatálal' Bátára, Nektek bátai népek, neked szép szülőfalum. Itt küldöm a mátkatálat. Mátka küldi mátkájának. Tiszta szívből, szívesen Áldjon meg a jó Isten. 312
