Gaál Attila (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum évkönyve 33. (Szekszárd, 2011)

Néprajz - Balázs Kovács Sándor: A Gyöngyösbokréta mozgalom története Tolna megyében

,,A hátai högy alatt... " A némafilmben először bemutatják a települést, a maga egyszerűségében. Azután tojásfestők gicával rajzolják meg a még fehér tojásokat, majd az ajtó előtt várakozó mátkatál vivő kisleányokat láthatjuk. Ott állítják össze a mátkatálat: szép kerámia tányéron hat hímesre írt tojás közé egy üveg bort raknak, melyet zöld ternókendővel és vékonyabb hímzett szalaggal takarnak le, nehogy az utcán meglessék őket, hogy mit visznek. Hangzik is a parancs: - Vigyétek a mátkatálat Miska bátyátoknak! Korabeli utcaképek... Mcggyüttek Miska! - szól be a tornácon álló férfi, majd a kislányok szájából csilingelő versike hangzik: Meghoztuk a mátkatálat, mátka küldte mátkájának! Kicserélte a hímes tojásokat, s újat rakott helyette. - Jól van, most vigyétek el Bárdos Örzsikének! A földes utcákon találkoznak leánypajtásaikkal, szintén mátkatálat vivő kisleányokkal. Megérkeznek a házhoz, - Örzsikém Gyűjj ki! - szól be „Guruzs" Verona Örzsikének s felcsendül utoljára a csilingelő versike: - Meghoztuk a mátkatálat, mátka küldte mátkájának...így ment ez akkoriban házról házra a bátai református lakosság körében. A bátai üvegcsárdásról készült némafdmet a Müncheni Filmvállalat készítette, helyszíne a bátai Alszög és azon belül Angyó Dávidék háza. A teljes filmfelvétel Budapestet, mint a vizek városát mutatja be, az elején azonban a Bátai Bokréta üvegcsárdása látható, mint egy bevezetőként. Az alatta hallható ének a Sárközben gyűjtött népdal - a „Nincs szebb madár a fecskénél a bátai. a bátai menyecskénél, fehér lábát mosogati, hideg a víz,meleg a víz nem állhati" - műdallá átírt, kórus által felénekelt változata. Körösztös Mihály így emlékezett a filmforgatásra, aminek nagy visszhangja volt a faluban. „Rengetegen gyiíltek össze a falu minden szegletéből, hog> megcsodálhassák az akkor még technikai csodának számító felvevő készüléket. Nagy volt az izgalom mindenkiben, egyre csak találgatták az idegenek kilétét, de kérdezősködni senki sem mert. Míg végül Angvó Dávid bácsi oszlatta fel (Paulini Béla kérésére) a bámészkodó tömeget, mondván, Még akkora teret sem hagynak itten, hog' az üveget által tudjam ugrani menten! - így tisztította meg udvarának belső terét és kezdődhetett a forgatás. "'" Tudom, a tojásokat megfestették cifrára, szépre: kutyásra, párásra, létrásra, gerebtyésre, pirosra, lilára, sárgára, kékre s rakják a nenék a tálha, de sütöttek pereckalácsot is nyakára a: üvegnek s aztán viszik-hordják a kislányok a tálat és mondják a verset. Süt a nap. aranya csillog m inden házon, egyiknek fala fehér, másiké sárga, egyiknek tetején cserép, a másikon nád van. Es még vége sincsen az ebédnek és belépnek Bénim a mátkatállal az apró leánykák...Zöld világos ternókendő, cifra pántlika a tálon s lám fölkél az asztaltól Orzsi, föllebbend a kendőt, mi van a tálban. Tudja, tudja, de a szokás, megnézni, milyen a 'himöstojás' s lopva cserélni - szebbre s míg mondják, éneklik a kicsik a verset, valakinek a nevét a fülükbe súgja, de meg ne tudja senki hogy Miskának küldi vissza a tálat. Pedig este már úgy szólítja egyik a másikat: mátkám-uram. mátkám-asszony... Ugy-e így bizony így van. És késő napszálltáig jár háztól-házig a mátkatál. Kopognak a kis papucsok és gyűl a fillér.„tízre, húszra: mért ezüst pengő is hull hébe-hóba, mer adni kell, de az már természetesen a kislányok jutalma. Azaz. nehogy ezt higgye valaki, talán csak olyanok küldenek egymásnak mátkatálat, akik egyúttal szívesen vállalnának jegyessége!. Küldözi mindenki a mátkatálat, minden hűséges sziv, minden hűséges szívnek, ha Jiatal, ha öreg. Végig simogattam gondolatban is az egész falut, alszögtől föszögig, de minden kaput, minden kapuba minden lakót, minden tornácos házat. Küldök lélekben mátkatálat: Meghoztuk a mátkatálat. Mátka küldte mátkájának Tiszta szívből, szívesen Áldjon meg a jó Isten... Mindnyájatokat. " - Bokrétások Lapja 1936. május-június. 11

1 Körösztös Mihály táncost idézi: PIRISA 2011.