Gaál Attila (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum évkönyve 33. (Szekszárd, 2011)

Régészet - Szabó Géza - Fekete Mária: Janus-szobor Pannóniából, a kora vaskori Regöly-csoport lelőhelyéről

Sopron-Váris hegy) a Bosut-Basarabi kultúra lóalakjainak felelnek meg.

12

7 A Bosut-Basarabi kör magyarországi leleteire a hazai kutatás elég későn, csak az 1980-as években figyelt fel.

12

6 Akkor azonban már a jellegzetes, bekarcolt, bepecsételt díszítésű leleteket a Mezőcsáti kultúrától egyértelműen elkülönítve a Basarabi kultúra Kr. e. 8. sz. végére - 7. sz. első felére tehető, a Duna vonalát nyugat felé követő terjeszkedésével kötöttük össze.

12

7 Ugyanakkor ebben a népességben láttuk azt a Gallus Sándor által hiányolt láncszemet,

12

8 amely a soproni alakos urnákat összeköti a görög félszigettel.

1"

9 Az emberábrázolások között a vonalas rajzú férfialakok a Basarabi kultúra (eddig egyetlen) emberalakos'

7" edényével rokon küzdelmi jelenetén kívül háromszögtestü, adoráns- (vagy epiphania) kéztartásé, stilizált fülbevalójú nőalakok jelentek meg. Festett kerámián is láthatunk hasonló alakokat: Janíky (Jányok) II. halomból'

7' származó edényen.

1,

2 A soproni edények nem egyetlen, önálló, zárt stílussal dolgozó műhely termékei, hanem stílusukban többféle elem, hatás és motívum is kimutatható. A díszítő elemek között a késő bronzkori eredetű alapformákon a Basarabi-Bosut hatás jelentkezése'

7

7 a legszembetűnőbb. Ezen túlmenően megjelenik a görög későgeometrikus vázafestészet jó néhány eleme is.

1,

4 A görög kerámiák régóta általános díszítésmódja a festés, ezekben az évszázadokban a geometrikus motívumok közötti sávokban és metopékban alakok, hősök, mitológiai jelenetek láthatók. A karcolt rajzolás a görög vázákon is előfordul, nem biztos, hogy kizárólag előrajzolásként, hanem a rajzolt alakok hangsúlyozására, (pl. izmok, hajtincsek, stb.), esetleg a jobb kiemelés miatt használhatták.'

7

7 Karcolt figurális ábrázolás etruszk lelőhelyeken is előfordul,

13

6 etruszko-korinthosi kerámiaként, valamint faliskus'

7 területen is találunk ilyen technikájú alakos ábrázolásokat. A soproni, négy metopében megismételt, változatos formában ábrázolt bokszolás-jelenet

1,

7 - korban is igen közeli - párhuzamát egy boiotiai oinokhoén láthatjuk.'

7 ' Kizárólag a jelenet tartalmának és stílusának elemzéséből akár önálló disszertáció is készülhetne. A versenyek nagyon régóta részei a különböző ünnepeknek, avatásoknak, halotti játékoknak és a belőlük alakult különféle összgörög játékoknak is. Ismereteink szerint görög földön a mykénéi kultúrában találkozunk először bokszolás jelenettel: mégpedig faragva

14

0 és falfestményen, Théra szigetén.

14

1 Ez utóbbi jelenet: egy erőteljesen rekonstruált képen két ifjúalak szíjakkal becsavart kezét láthatjuk, valamint azt, hogy ágyékkötőben'

4

2 állnak egymással szemben. Mozgásuk nem fejez ki valódi küzdelmet, pózuk inkább ritualizált mozdulatoknak látszik. Ékszereik, hosszú loknis hajuk arra utalhat, hogy előkelő hercegek férfiváavatási szertartásáról

14

, lehet szó. Nagyobb kronológiai hiátus után, egy valószínűleg Thébaiból származó boiotiai oinokhoén, - amelyet a Louvreban őriznek -, már késő geometrikus stílusban találkozunk ezzel a témával.

14

4 E geometrikus stílusú 12

5 DOBIAT 1982, Am. 20. 12

6 SZABÓ 1988. 12

7 SZABÓ 1988, 98. 12

8 GALLUS 1934,40. 12

9 SZABÓ 1988,92. 13

0 DOBIAT 1982, Anm. 19. 13

1 STUDENÍKOVA 1995, 49. skk. 13

2 E1BNER 2001, 107. ff. 13

3 EIBNER-PERSY 1980, 84., PATEK 1982, 172., Anm. 167. Ld. legutoljára, pl.: SZÁRAZ 2000, 285. 13

4 Ezek a geometrikus térkitöltő elemek az archaikus kori görög keramikusok igen gyakran alkalmazott mintái voltak. 13

5 Csak egyetlen példa: egy bagoly alakú korinthosi agyagedényke a Szépművészeti Múzeumban, Kr. e. 675-650. - SZILÁGYI 2002, 21. 7. kép. 1Pl. a Kr. e. 7. század végéről származó, Cerveteri környéki, Tragliatelleből származó oinokhoén vaddisznóval díszített pajzsú fegyvertáncosok menetének karcolt ábrázolását látjuk: SP1VEY 1997, 68-70., 51-52. kép. A váza fényképen, vagy rajzon be nem mutatott jelenetei még izgalmasabbak: Truia (Trója) felirat és a Théseus mondakör egyes jeleneteinek ábrázolása: Theseus gránátalmát ad Ariadnénak, akitől fonalat kap, majd szabadulása a labirintusból, a hősök sorába iktatása és ünneplése, ettől kezdve kecske alakot ölt, itt következik a fegyvertánc-jelenet, majd hieros gamosa az Ariadnében megtestesült Aphroditével, végül két üres trónszék látható. Ez az interpretáció azt is sejteti, hogy itt egy Theseus-szerű etruszk hérosról lehet szó, akinek alakja és tisztelete a görögök itáliai megjelenésével, sok területen jelentkező hatásával magyarázható. 13

7 SZILÁGY! 2002, 119. 87. kép. 13

8 GALLUS 1934, IX: tábla 1-4. 13

9 RUCKERT 1976, 17. f., 41-43., Oi 8. Taf 2. 2-4. 14

0 „Boxer Vase," a Hagia Triadaból, CUOLOMB 1981, 29. ff.. LYNN-MILLER 1999, 335. ff. 14

1 MARINATOS 1984, IX. fejezet, 106. ff. 14

2 Cf. Thukydidés tudósítását (I. 6.) a bokszolásról, FEKETE 2007, 113. 14

3 Cf. a későbbi (?) görög Apaturia ünneppel, amikor annak harmadik napján, a Kureótis-napon, a felavatandó fiúk és lányok hajfürtjeiket levágva, Artemis oltárára teszik, és áldozatok bemutatása után lesznek a phrátriák tagjai. - HEGYI 2003, 70. f. 14

4 RUCKERT 1976, ld. a 834. jegyzetet. 30