Gaál Attila (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum évkönyve 33. (Szekszárd, 2011)

Régészet - Szabó Géza - Fekete Mária: Janus-szobor Pannóniából, a kora vaskori Regöly-csoport lelőhelyéről

Gordion földrajzi helyzete miatt már a protogeometrikus kortól sajátos közvetítő szerepet töltött be Asszíria és a Kis-ázsiai görög városok közötti kereskedelemben. A nagyhatalmak közé emelkedő Urartuban a 8. sz. második harmadában kifejlődő híres fémművesség termékei, a bronz- és vas edények fegyverek, díszek az elő-ázsiai kereskedelem kedvelt cikkei, a phrygiai Gordion vagy Etruria területéig is eljutottak. Az urartui termékek Phrygia, Lydia érintésével jutottak ki az ión partvidékre, ahol Kr. e. 740 előtt valószínűleg Urartu ellenőrzése alatt állt Al Mina kikötője.

11

, A keleti görög kerámia bizonyos fajtái is a perzsa hódítás idejéig jelen vannak Sardeisben, Lydia fővárosában és a phryg Gordionban is."

4 Az egyértelműen urartui hatás alatt fejlődő üveg-, csont- és bronzművesség Gordionban a fazekassággal együtt különösen magas színvonalat ért el. Az azonos hatásokra fejlődő termékek egy része sokszor nem, vagy csak alig különíthető el egymástól, mint például a phryg, másfelől a chiosi és samosi lelőhelyeken talált bronzedények."

5 Hegyi Dolores Xenophón (Vectig. 2,3 és 2,7) alapján arra hívja fel a figyelmet, hogy a kis-ázsiai ión társadalomban a kézműveseknek semmiféle joguk nem volt, sőt nagyobb részük idegen eredetű volt. A görög iparosokat az ókori forrásokban általában „hazátlanoknak" nevezik, akik eredetükre nézve „lydek, phrygek, syrek, és mindenféle barbárok"'"' így a kézműves termékek formai és technológiai hasonlósága mögött véleményünk szerint sokszor nem csak a hasonló kulturális hatások, hanem a korszak állandó áttelepítései és áttelepülései, menekülései következtében ugyanazon műhelyek szétszóródott mestereit is feltételezhetjük. A mi szempontunkból különös jelentősége lehet annak, hogy az asszírok a korai kapcsolatnak köszönhetően nevezték aztán az összes görög népet iónnak,"

7 s később a szkíták is ezt az elnevezést vették át és használták minden görögös kultúrájú népesség megnevezésére - miként Herodotos a szkítákhoz sorolt minden sztyeppei népet. A tengerparti ión városok és a belső területeken lakó lydek és phrygek története a Kr. e. 7. században meglehetősen mozgalmas volt. Lydiában a ravasz Gygés a jóindulat megnyerése érdekében ajándékokkal halmozta el Delphoit, hogy meghódíthassa a ión városokat."

5 A kimmer támadás azonban leköti erejét, sőt utóda már kénytelen adót fizetni Asszíriának. A babiloni lázadás leverése után (Kr. e. 648) Assurbanipal bosszúhadjáratai az anatóliai részeket sem hagyják érintetlenül, ami ebben a korszakban jelentős kirajzásokkal jár. Nem véletlen, hogy ekkortól felerősödik az iónok kolonizációs tevékenysége, amiről az antik forrásokban is több helyen olvashatunk. A Kárpát-medence története szempontjából is fontos záró dátum lehet a médek és szkíta szövetségeseiknek az asszír főváros, Ninive Kr. e. 612-es elfoglalása, illetve Kr. e. 605-ben a karkemisi csata időpontja. A méd-szkíta szövetség különösen érdekes lehet Herodotos azon megjegyzése tükrében, amely szerint az Isztroszon túl a méd viseletben járó szigünnák laknak."

9 Az egyiptomi-asszír szövetség karkemisi teljes veresége után Babilon és a médek megállapodnak Asszíria felosztásáról, Babilonnak jutott E-Szíria és a szomszédos területek, pl, Kilikia, Fönícia és a tengerpart, a médeké lett E-Mezopotámia jelentős része és az egész hegyvidék, Lydia határáig. A gyorsan megszilárduló hatalmi viszonyok közepette a korábbi évtizedek nagyobb népmozgásai a továbbiakban már lehetetlenné váltak. Nem véletlen, hogy akár a trákok al-dunai, akár a szkíták Kárpát-medencei területfoglalását nézzük, az a régészeti adatok alapján még a hetedik század vége előtt történt. Mint ahogy az sem tekinthető véletlennek, hogy különösen a 6. század elejétől egész Európában robbanásszerű gyorsasággal erős, monarchiaszerű, meglehetősen agresszíven terjeszkedő egységek alakulnak ki, amelyeknek gazdasági felvirágzása, a szintén robbanásszerű technológiai fejlődése és a kis-ázsiai elemekkel átszőtt kultuszélete mellett, helyi alapok inkább csak a köznépi leletanyagban találhatók. Gondoljunk itt a görögök mellett az Európát egymást között gyakorlatilag teljes egészében felosztó etruszkokra, trákokra, szkítákra - és a hamarosan a történelem színpadára lépő keltákra. Ez a mi szempontunkból egyben azt is jelenti, hogy ekkortól más, jelentősebb népmozgás sem érheti területünket a Kárpátok keleti oldaláról, vagy a Duna 11

3 HEGYI 1981, 87. 11

4 HEGYI 1981,85. 11

5 HEGYI 1981, 85. "

6 HEGYI 1981, 94. 11

7 HEGYI 1981,49. 11

8 Ez a történeti adat különösen fontos lehet a későbbiekben a számunkra is, hiszen egyértelműen jelzi, hogy a görögökhöz tartozás feltétele nem az eredet, hanem a kulturális közösségbe való befogadás volt - ami a phrygek estében egyértelműen megtörtént. Az sem lényegtelen, hogy a phrygek a késő bronzkorban húzódtak le balkáni őshazájukból az anatóliai területeikre. így ősi hagyományaikban számos Duna-vidéki hagyományt is őrizhettek. Nem lenne meglepő, ha ez pl. a kora vaskorban újra feltűnő grafitozott kerámia esetében is így lenne. Lásd 189. jegyzet. 11

9 HERODOTOS V. 9.10. 27