Gaál Attila (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum évkönyve 33. (Szekszárd, 2011)

Régészet - Szabó Géza - Fekete Mária: Janus-szobor Pannóniából, a kora vaskori Regöly-csoport lelőhelyéről

A liptói(?) csavart szarvú kos kapcsán felmerülő, esetleges dél-pannoniai eredet érdekes lehet a regölyi csontfaragványokon látható kos-szerü állatalakok értékelésekor is."

1

4 Nem tartozik szorosan ugyan az állatalakok közé, de megfogalmazása és lehetséges kapcsolati miatt mindenképpen meg kell itt említeni egy Duna vidéki thimiatherion-, vagy kandeláber-lábat, amelyet a bécsi Naturhistorisches Museum Őskori Gyűjteménye „Komárom vidéke" lelőhelyről

1"

5 őriz. A tömör, sárgás-zöld patinájú, bronzból öntött plasztikának, három macskaféle ragadozót (oroszlán?) formázó lába és három különböző állatot formáló feje van, amelyek ugyan nem képviselik a bronzszobrászat csúcsát, de különleges formájuk miatt figyelmet érdemelnek. Az ábrázolások leginkább csavart szarvú kos/kecske-bika-őz-fejek lehetnek. A térben háromfelé nyúló három láb (tulajdonképpen tripus) és háromfejű plasztika a nyakrészek találkozásánál átlyukasztott; ahová a lámpa- vagy füstölőtartó állványt beillesztették. A tárgynak pontos párhuzama nincs. Stílusában, kivitelezésében határozottan különbözik az itáliai etruszk és egyéb műhelyek készítményeitől, rokonítható viszont, az előbb felsorolt állatplasztikák egy részének, főleg pedig a stájerországi strettwegi kultuszkocsinak,

10

6 - szintén párhuzam nélkül álló - stílusával. Az mindenképpen említést érdemel, hogy az öntvény elkészítői ismertek etruszk háromlábakat, vagy azok előzményeit, ez különösen az oroszlánláb"

1 megformálásán látszik. A füstölő, vagy lámpatartó állvány beállításához, és összeszereléséhez, valamint a felső rész díszítményeinek megtartásához

1"

5 olyan hengeres, átlyukasztott, kónikusan profilált tagok illenek, amilyet a Velem-szentvidi település leletei között ismerünk.

1"" Esetleg ilyen tárgyhoz, vagy más kompozit elemekből álló, ismeretlen funkciójú bronzeszközhöz tartozhatott az antropomorf leletek között lévő 9. számú, ószőnyi büszt. Ezek a tárgyak sem mindennaposak a Kelet-alpi Hallstatt-régióban. Az állatalakos szobrok is visszavisznek bennünket a fentebb már említett kaukázusi leletekehez, hiszen ott az antropomorf szobrok mellett ezek is tömegével kerülnek elő - jelezve a két ábrázolás szoros kapcsolatát."" Bennünket azonban ezek közül is az az egészalakos, bronz férfi szobrocska érdekel igazán, amelynek sisakot viselő fején két arc is van. A regölyi szoborhoz hasonlóan ennek is egyik arca előre, a másik pedig hátra tekint.

1" Előkerülési területe több szempontból is érdekes és mindenképpen növeli a sarkadi szobor kapcsán már említett lehetséges kapcsolatok valószínűségét. Ugyanakkor fontos azért is, mert ez a régió átjárót és közvetlen kapcsolatot jelenthet Kis-Azsia felé, ahol a közelmúltban - a regölyi leletnél ugyan jóval későbbi -, Kr. e. 3. századi ábrázolás került elő, s ahonnan biztosan származik egyik üvegleletünk. A Gordionban talált kő oszlop két oldalán durván megfaragott emberi arc ábrázolása látható. Az egyik műhelyépület padlóján heverő oszlop közelében talált pénz alapján a korát a város kelta időszakára keltezik."

2 Saj nos nem dönthető el egyértelműen, hogy a szobrot a kelták döntik le - vagy éppen ellenkezőleg, ők állítják. Az egykori prhyg főváros, Gordion korábbi régészeti rétegei viszont a késői Janusábrázolásnál sokkal szorosabb párhuzamokat mutatnak a Kapós mentén előkerült bronztárgyakkal, csontfaragványokkal, üvegtöredékekkel, kerámiákkal. (10-11. tábla, 14. tábla 3. 18. tábla, 29., 33-34. tábla) 10

2 UO. további irodalommal. 10

3 UO. további irodalommal. 10

4 METZNER-NEBELSICK 2002, 454. 10

5 Cf. az anthropomorf, a zoomorf plasztikák és fibulák korábban is emlegetett lelőhelyével, ahol egy feldúlt, kifosztott, széthurcolt, a jelek szerint meglehetősen gazdag temetőt feltételezhetünk. A hármas, és háromféle állatot megjelenítő plasztikus alkotások nem ritkák Mediterráneum-szerte. Nem csak istenségek, hanem az évszakok szimbólumai is az egyes állatalakok. Egyetlen szobrászati emlékét idézzük most: egy, az alkotója („Euthykartidas, a naxosi") által 600 körül szignált kos, oroszlán, gorgó-fejes kurosbázist Delosból. - BOARDMAN 1994a 29. f., 56. kép., FEKETE 2008. Abb. 9, 1. 106 scummy 1934, EGG 1996b. A kultuszkocsi üstjénél lévő áttört szimmetrikus csigás peremsor igen erősen emlékeztet az ún. mélosi vázák, egyébként valószínűleg Páros szigetén készült darabjainak dísztő soraira, ld. pl. a VII. század, orientalizáló, alakos díszü vázái közül Apollónt és Artemist ábrázoló amphorát, amely 625. körül készült: SZILÁGYI 1967. III. 291. és 706. 10

7 Az etruszk oroszlán mancsok alatt mindig van valamilyen biztonságot növelő, kiegyenlítő alátét: gömb, korong, téglatest, stb. Ld.: MACNAMARA 1986, 81. ff., Italy of the Etruscans 1991, 30., 34., 37-39. Etruscans 2000, 397. ff.,

cat. 54., 231., 233., 234., 281. 10

8 UO. 42-55. pp., WE 272. D2 23. E feltehetően Vulciból származó kandeláber profilált, hengeres tagja (Kr. e. 5. század közepe) különösen hasonlít a velemire. Ilyen etruszk állványt, - hasonló hengeres taggal - mutat be a Szépművészeti Múzeum antik kiállítása is, tetején táncoló ifjú alakjával. 10

9 MISKE 1907, LIII. tábla 23. Ezek etruszk előképei: MACNAMARA 1986, 81. ff. 11

0 Ü.OMAHCKHÍÍ 1984. 1'

1 BR1LEVA 2007, R. 8. 3. Köszönjük Mrenka Attilának, hogy felhívta figyelmünket erre a leletre. 11

2 DAN DOY et al. 2002. 26