Gaál Attila (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum évkönyve 33. (Szekszárd, 2011)

Régészet - Szabó Géza - Fekete Mária: Janus-szobor Pannóniából, a kora vaskori Regöly-csoport lelőhelyéről

29. Farmos-Tápiófarmos,

5

9 Szemét bemélyedés jelzi, kis orr, bevágott száj, nyakán gyöngyösen tagolt torques, karja behajlítva, phallikus, térdén bütyök, talpa lapos. MNM 16.1913.3. ? o ? 30. Sopron vidéke, ruhátlan férfi, mindkét karja és bal lába letörött. Jobb lábával előre lép, talpából kis szögecs áll ki. Az archaikusabb umbriai formákra emlékeztet. M.: 9 cm. MNM, (Római Gyűjtemény) 15.1914.1. Közöletlen. * 0 X 31. Rezi-Rezicseri, homokbánya, 33. sír KBM ? ? ? ? 32. Máriacsalád (Vel'ké Lovce, kincslelet, a többi lelet Prágába került)

6

1 Phallikus szobor, balját szeméremtagján tartja, jobb kezét felemeli, háta közepén kis vízszintes bronzrúd, melynek segítségével valamire felszerelhették, vagy valamire - díszként - támaszkodott. Szemét koncentrikus körök alkoták.

6" ? o #x 33. Liptószentiván (Liptovsky Jan),

6

4 nagyon sematikus női szobrocska, arcvonalát kettős V-vonallal jelezték. # 34. Szodó (Zelizovce-Svodov).

6

4 35. Nyitra (Nitra) vidéke

6

5 jobb keze a mellén, bal a derekán, szeme koncentrikus körökből áll. 36. Ismeretlen lelőhely,

6

6 táncoló jellegű figura, lábfeje mintha arra szolgálna, hogy valamibe beszúrható legyen. 37. Ismeretlen lelőhely. 38. Ismeretlen lelőhely.

6* MNM 85.6.1.2. 39. Ismeretlen lelőhely

6

9. Magyarország, Debrecen, Déri Múzeum 40. Ismeretlen lelőhely, lovas alak, jobb keze átfúrt, feltehetően lándzsát tartott benne, vagy legalábbis lándzsa tartására képezték ki egykor. ' MNM 41-43. Komárom vidéke (?)

7

2 MNM 29.1936.15-16-17. leltári számon volt. ? ? ? ? A táblázatban 32. számú, a máriacsaládi (Vel'ké Lovce) kincslelet phallikus szobrának szemét ugyanúgy koncentrikus körök alkotják, mint a regölyi Janus-szobor esetében. Ez a szemkiképzés rokon a „ Vas megye"-lelöhelyü emberfejes torquessel is (itt a 24. számú). Valószínűleg a hegy aszimmetrikus kialakítása miatt pontkörös lenyomatott hagyó, ún. középlő-fúróval készítették a szemét jelölő koncentrikus köröket. Ilyen tárgy Velem-Szentvid leletanyagában több is előfordul, 1 és Lengyelen is megtalálható volt.

7

4 Ilyen 5

8 SZÁNTÓ 1951, 43-44. A szobor egészének megfogalmazása - kivéve a nemi jelleg ábrázolását - nagyon emlékeztet egy hallstatti (116. sír, KROMER 1959a) áttört tőrmarkolatban ábrázolt kettős férfialakra. Krieger und Salzherren 1970, 173. Kat. Nr. 59. Taf. 29-30. 5

9 A szobrocska elveszett, csak fénykép alapján írta le: KEMENCZE1 1990, 34., 3. ábra 3. 6

0 Kelta környezetben, hamvasztásos sírból (33. sír) került elő. - HORVÁTH 1987, 112-113. Pl. XXIV. 1.; HORVÁTH 2001, 14. 6

1 A volt Bars megyei kincslelet „súlya a 30 fontnyi súlyt túlhaladta". - HAMPEL 1892. 81., HAMPEL 1886, 69. tábla 1. 6

2 A szemkiképzése rokon a „ Vas megye "-lelöhelyü emberfejes torquessel is (itt a 24. számú). Valószínűleg ún. középlő-fúróval készítették a szemét jelölő koncentrikus köröket. Ilyen tárgy Velem- Szentvid leletanyagában több is előfordul (pl.: NHM 14.172., SM. 54.512.661), és Lengyelen is megtalálható volt: WOSINSZKY 1890, IV. tábla 38. kép. Ilyen koncentrikus körös, díszítésében rokonítható, egy görög (Théba, Kabírok szentélye) késő 8. századi kis bronzplasztika - ezen is hasonló bevésések láthatók - egy kicsinyét szoptató szarvasfigura, hátán ülő madárral. - BOARDMAN 1994, 30. Fig. 20. UŐ. 1994.a 12., Fig. 9. - A szemek kialakításának ez a módja figyelhető mg a regölyi Janus-szobor töredékén is. 6

3 Az egykori Liptó megye. HAMPEL 1886, 69. tábla 2. - Ez a szobrocska PATEK 1984. cikkben ismeretlen lelöhelyüként szerepel. 6

4 MITSCHA-MÄRHEIM - PITTIONI 1934, 134.; PATEK 1984, 22. tábla 11. 6

5 KÖLNIK 1982, 243. Abb. 2. 6

6 HAMPEL 1886, 69. tábla 3. - Ugyanaz, szintén a Szépművészeti Múzeumnak átadva: SZILÁGYI 1989, 16. ff., 13. kép. 6

7 HAMPEL 1886, 69. tábla 5.; MOZSOLICS 1954a 165. 42. tábla I. 6

8 KEMENCZEI 1990, 31. 10. jegyzet. 6

9 Említi: MOZSOLICS 1954a 166. 7

0 HAMPEL 1886, 69. tábla 5a-b; PATEK 1984, 22. tábla 1. 7

1 Ezt a megoldást a Szépművészeti Múzeum egyik umbriai harcos szobrocskáján (ltsz.: 69.3.A) is láthatjuk. - SZILÁGYI 1975, 13. kép., CSORNAY 1987, 32., 36. kép. 7

2 A Nemzeti Múzeum a Milch-gyűjteményből vásárolta ezeket a leleteket (aktaszám 150/1932), lelőhelyként esetleg Komárom vidéke volt megjelölve. (Milch Áron komáromi vaskereskedő és régiséggyűjtő volt.) 1966. június 21-én átadták a Szépművészeti Múzeumnak, aktaszám: 863-2118/ 1966.R. 7

3 NHM Ltsz.: 14.172.; SM Ltsz.: 54.512.661. 23