Gaál Attila (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum évkönyve 33. (Szekszárd, 2011)

Régészet - Szabó Géza - Fekete Mária: Janus-szobor Pannóniából, a kora vaskori Regöly-csoport lelőhelyéről

2. Sarkad-Bikajárási kút dűlő,

4

2 MNM 83.28.1. Feje hátul gömbölyű, elől lapos, a szeme enyhén bemélyített, orra szögletesedő, nyaka vastag, kerek, melle két kis bütyök, bal karja köralakúra hajlított, jobb karja szögletes, két keze a hasán, háta homorú, feneke domború, bal lába egyenes, a jobb enyhén görbített, női alak. H: 6,6 cm, Sz: 2,7 cm. ? ? #X 3. Somlószőlős, a Séd patak forrásánál

4

3 Nőalak (vízhordó), edénnyel a fején. * 0 X 4. Nyergesújfalu, Dunapart, torqueses férfialak,

4

4karjait előrenyújtja MNM 55.52.1. M: 13 cm. ? 0 X 5. Nyergesújfalu, hiányos (végtagjai csonkák) női ólomszobor

4

5, MNM 55.52.2. M: 10,2 cm. ? 0 X 6. Sümeg-Haraszti dűlő, lovas alak,

4

6 MNM. * 0 X 7-8. Székesfehérvár, 2 db lovas alak,

4

7 MNM 17.1954. M: 5,0 és 5,5 cm. ? ? 7 9. Szőny-Oszőny, mellszobor, London ? ? 7 10. Százhalombatta, aulost fújó, átfúrt lábú férfi szobrocskája.

4

4 M.: 7,3 cm MNM 17.1954. * 0 X 11. Keszthely-Dobogó, lapos, jellegzetes umber bronz szobrocska

5

0, KBM 54.14.1. * 0 X 12. Somlóhegy, sisakos harcos lépő, umber stílusú szobrocskája.

5' * 0 X 13-23. Szombathely vidéke (!) 1 1 db umber szobrocska a MNM-ből SzM-ba került

5

2 * 7 X 24. Vas megye, torques, mindkét végén emberfejben végződik.

5

3 NHM 45.754., tömör, öntött, a szeme koncentrikus kördíszes. A poncoló, inkább középlő fúró átmérője: 0,64 cm. A külső kör keskenyebb, a belső vastagabb. ? ? 7 25. Mohács(?)-Élesd, lépő férfialak, jobb lábán csappal,

5

4 feje tojásdad alakú, szemét két beütött kör, száját és állát vízszintes vonal jelzi. H.: 9,6 cm, sz: 3,2 - 4,6 cm, az egykori Fleissig-gyűjteményből, MNM 12.1950.70. ? ? 7 26. Kapospula-Heténypuszta,

5

5 MNM 85.6.1. 9 7 7 27. Szilágypér (Pir),

5

6 igen archaikus jellegű,

5' phallikus szobrocska, túlméretezett lábbal. ? ? 7 28. Zsámbék, phallikus bronz szobrocska: 7 7 7 4

2 KEMENCZEI 1990, 29. 4

3 DARNAY 1913,410., MRT 3. 198. 61. kép 2. 4

4 SZABÓ M. 1982, 12-18. kép. PATEK 1984, 76., Ä la frontiére 1998. Kat. 105., Fig. 44. 4

5 UO. 22-26. kép., PATEK 1984,Taf. 22. 10., Ä la frontiére 1998, Kat. 106., Fig. 44. 4

6 MOZSOLICS 1954, 165. 42. tábla 2. 4

7 MOZSOLICS 1954a 47., Ä la frontiére 1998, Kat. 107-108., Fig. 46., PATEK 1984, 22. tábla 4

8 SZABÓM. 1982,4-7. kép. 4

9 MOZSOLICS 1954. 165. 42. t. 3. PATEK 1984, Taf. 76. 22. 9., EIBNER 1986, Taf. 4., Ä la frontiére 1998, Kat. 109.. Fig 45., EIBNER 1999, 37. ff. Abb.l. A kettős aulos a korszak általánosan ismert, és a Borostyán-, valamint az Argonauta úton elterjedt hangszere volt. A keleti Hallstatt-kultúra területén ábrázolásai még: Kleinklein. XIII. cista (UO.: Abb. 2., DOB1AT 1980, Taf. A 6.), Bycí skála, barlangból (EIBNER 1999, Abb. 3., PARZINGER et al. 1995, Taf. 41. Nr. 350.). 5

0 HORVÁTH 1972, 75., PATEK 1984, 76.. Taf. 26. 3., SZILÁGYI 1992, 223. Abb. 1-2. Hasonló stílusú szobrocskákat (12 darab) őriznek, pl. Jeruzsálemben is. Italy of the Etruscans 141. 5

1 HORVÁTH 1972, 3. kép., MRT 3. 61. kép. SZILÁGYI 1992, 223. Abb. 3-4. Szilágyi J. Gy. az ún. Esquilinus-csoportba sorolja a keszthelyi és somlói figurákat, amelyek az umberek itáliai szomszédainak szentélyeiben, vagyis Közép- és Észak-Etruriában mindenhol, Rómában, Satricumban, Laviniumban, sabin és picénunti lelőhelyeken fordulnak elő. Itálián kívül: Schelmenhofstadt (Gallia, sírból), Smarjeta (Szlovénia), Studenci (Bosznia). A keszthelyi és somlói darabokat itt még az ún pszeudó-leletek körébe sorolja, mert ezen lelőhelyek római kori rétegei ismertebbek. További darabokat is ide sorol, pl.: Ampuriasból, stb. UO.: 224. és a 21-25. jegyzetek. Ld. még Vöcklabruck: Hallstatt-Kultur 1980, 241-242. Nr. 13.6-7. 5

2 SZABÓ 1982.; SZILÁGYI 1989, 16. ff. 14. kép és az annotált bibliográfiában: 31. f. 5

3 SZABÓ 1982. 2-3. kép. 5

4 KEMENCZEI 1990, 31. 2. kép.. Ä la frontiére 1998. Kat. 104. 5

5 KEMENCZEI 1990, 31. 10. jegyzet. 5

6 ROSKA 1934, 187.; PATEK 1984, Taf. 22. 11. 7

7 Arányaival, formájával egy latiumi darabra emlékeztet, bár annál biztosan későbbi: SZILÁGYI 2002, 80. kép. Hasonló, de valamivel későbbre keltezett (7. századi) egy kis méretű, csüngős férfialak, ismeretlen lelőhely, Capenaban vásárolták: Italy of the Etruscans 1991, 120. Nr. 127. 22