Gaál Attila (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum évkönyve 33. (Szekszárd, 2011)

Régészet - Szabó Géza - Fekete Mária: Janus-szobor Pannóniából, a kora vaskori Regöly-csoport lelőhelyéről

egyértelműen kizárja. (7. tábla 1-2.) Ebből a szempontból különösen érdekes lehet Ibn Fadlan kicsit későinek tűnő, de tartalmában mégis megfontolásra érdemes tudósítása. Leírása szerint a halottat csak a szertartási előkészületek idejére helyezték a földbeásott sírba, utána koporsóstól elégették."

1 A Janus-szobor leírása és lehetséges jelentései a mitológiai párhuzamok, valamint a kora vaskori kisplasztika alapján A számos lelet közül ezúttal csak egyet szeretnénk részletesen ismertetni, amely az eddigi leletanyag és ásatási megfigyelés kapcsán felmerülő szinte valamennyi kérdést önmagában hordozza és jelentősége is kiemelkedő. A többi anyagot ezúttal csak röviden, a lelőhely kormeghatározása és kulturális háttér, kapcsolatrendszerek felvázolásához szükséges mértékben vizsgáljuk.

1

7 Rögtön az első ásatási napon, az első szitába öntött vödör földből egy kis kétfejű, agancsból faragott szobor töredéke elő került elő, amely megfogalmazásában megegyezik a római kultúrkörben ismert Janus isten-ábrázolásokkal. Megjelenése a kora vaskori Pannoniában a kutatás eddigi eredményi alapján meglepő, ugyanakkor mint a kezdet és a vég, a ma használt naptárrendszerünk január hava névadó istenének eddig ismert legkorábbi ábrázolása az egyetemes kultúrtörténet szempontjából is jelentőséggel bír. A nagyon aprólékos, gondos munkával készített miniatűr szobor egy keresztbefutó párhuzamos vonalkötegekkel és pontkörökkel díszített elvékonyodó szár végén két, ellentétes irányba néző szakállas fejet ábrázol. A hamus rétegben megégett tárgynak sajnos a csak mindössze 2,65 cm hosszú díszített vége maradt meg. A rombusz keresztmetszetű szárrész alján csak részben, a feljebb lévő, két egészben megfigyelhető 4-4 bemélyedő részből álló vonalköteg szélessége 3 mm. A közöttük körbefutó pontkörös díszítések átmérője kis eltéréssel - 3,5 mm körüli. Az agancságból kivágott és lecsiszolt ábrázolás felületén különböző megmunkálási nyomok figyelhetők meg. Jól látható például, hogy a pontkörös motívumokat ugyanazzal a speciális, aszimmetrikus fúróhegy szerű eszköz forgatásával készítették. A körbefutó vonalas díszítésnél hiányoznak a faragásra utaló jellegzetes, apró, íves felületi törések. A vonalak nem pontosan párhuzamosak, és ez arra utal, hogy nem a befogott munkadarabot rögzítették és forgatták körbe, mint esztergálásnál, hanem a megmunkálandó felületet illesztették a folyamatosan forgó célszerszámhoz. Aljuk sem a faragásnál szokásos V-alakban szűkülő, hanem minden esetben félköríves. Ezek a jelenségek együttesen mindenképpen valami íjaseszterga, és nagyobb sebességgel forgatott, befogott célszerszám használatát feltételezik. (40. tábla) A két 1,15 cm magas, elnyújtott arcú, 6,5 mm széles kopasz, szakállas fej tarkóval illeszkedik a szárhoz. Méretben, megfogalmazásban nagyon hasonlóak. Nehezen lehet eldönteni, hogy az egyik arc kicsit határozottabb vonalú, karakteresebb, az orrgyök felett megtörő vonalú kialakítása szándékos volt, vagy csak a kézimunka sajátos következménye. A szemek, szemöldökök és fülek kialakítása első lépcsőben a kinagyolt munkadarabon ugyanúgy történt, mint a pontkörös díszítés, de egy másik, nagyobb heggyel, amelynek külső köríve mélységéhez süllyesztették aztán az arc kialakításához a felület többi részét. Az is jól látható, hogy - a szemöldök és az orrgyök miatt, a szemeknél - a forgatás csak 180°-os volt. (A szemeknél megfigyelhető eszköznyomok bizonyítják, hogy a használt célszerszám a külső ívén aszimmetrikus, csak egyik oldalán karcoló, a közepén pedig központosított, fél fordulatnál is teljes körben dolgozó eszköz volt.) Az arc kialakítása után a száj-, illetve a szakáll formálása történt. Az ezeket jelző, a szőrzetnél minden oldalon 8-8 apró, ferde, ívelt aljú vonal arra utal, hogy ehhez ugyanazt az eszközt használták, mint a száron körbefutó vonal kötegekhez. A fejeknél sem figyelhető meg faragó eszköz nyoma, bár nyilvánvalóan a munkadarab elsődleges kialakításánál arra is szükség lehetett. Azonban főleg a fejek hátsó részén láthatóak olyan nyomok, amelyek a tárgy felületének utólagos lecsiszolására, esetleg reszelésére, polírozására utalnak (s ezek a durva kialakítás nyomait is eltüntethették). A fejlett esztétikai igényt tükröző megfogalmazás, a gyakorlott kézre valló, magas szakmai tudást feltételező kivitelezés alapján a tárgy csak komoly technikai felszereltséggel és célszerszámok sorával rendelkező, sorozatgyártásra is alkalmas szakműhelyben készülhetett. Ez persze nem okvetlenül jelenti a műhely hatalmas méretét, hiszen különösen keleten 1

6 FEKETE 2007, 119. 1 Ehhez jelentős mértékben felhasználtuk Fekete Mária kéziratban lévő disszertációjának; (FEKETE 2006) anyagát. 17