Gaál Attila (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum évkönyve 33. (Szekszárd, 2011)

Régészet - K. Németh András: „Onnan köveket kemencze alljának s más szükségekre hordván..." Középkori templomaink pusztulásának történetéhez

Az építőanyag széthordása Wosinskytól tudjuk hogy ekkortájt a majosi Goldgruben dűlőben „terjedelmes alapfalakat" termeltek ki,"

6 és a kistormási templom helyén már 50 évvel korábban „ástak ki a földből téglákat és állítólag a fundamentumra is rá akadtak volna" f

1 A diósberényiek arról tájékoztatták az apát-plébánost, hogy „a Kirchenakker-dűlőben van egy templom romja, ahonnan a föld föliiletén volt kövek s téglák már lehordattak,"

ll

s Wosinsky egy 1893-as levelében a koromszói kolostor kapcsán említi az által megtekintett, „onnét elczepelt kolossális faragott köveket".

U

9 Végül érdemes idézni a bedegiek beszámolóját is, amely szerint „Templom dűlőben ásatás közben alapfalra találtak, szokottnál nagyobb téglákat szép számmal szedettek, a többi eltemettetett "

m A 'kitermelés, kiásás' kifejezés alatt nyilvánvalóan anyagnyerési szándékot kell érteni, ha a 'lehordás' utalhat esetleg a szántóföld kövektől való megszabadítására is. Bizonyára nem tudományos céllal „cipelték" ismeretlen helyre a koromszói apátság faragványait, ahogy valószínűleg a bedegi „ásatás" sem tudományos kutatást, hanem az építőanyag kiásását takarja. Szomorú a Tamási határában állt Szemcse falu templomának esete, amelynek romjait Rómer Flóris 1866ban jegyzetfüzetében még megörökítette. Ekkor a gótikus, támpilléres téglatorony nyugati és déli falának találkozásánál még két ölnyi (kb. 3,8 méter) magas faldarab állt.

12

1 A rom sorsa sajnos nem a megőrzés lett, éppen ellenkezőleg: jó részét 1893-ban lebontották, és a szemcsepusztai magtár alapozásához használták fel. Papp István tamási esperes leírása szerint maradványa egy méter magasságban a bontás után is megmaradt, a megmaradt falakat a magtár délkeleti sarkánál a földben ő még láthatta.

12

2 Knábel Vilmos 1970-es kézirata szerint Bonyhád határában, az iváni bencés apátság helye alatt fekvő legelőn „mint mesélik, vagy 80 esztendővel ezelőtt még kiállottak az alapfalak a földből, de építkezésekhez elhordták a gazdátlan olcsó anyagot."

l2

3 Nemcsak a külterületen fekvő, szántóföldben rejtőzködő templomok kitermelése folyt ekkor, de a lakott területen álló, középkori részleteket őrző épületek is pusztultak. Bátaszék barokk plébániatemplomát amelyet a 18. század második negyedében a középkori kolostor-templomból alakítottak ki - 1903-ban bontották le, miután elkészült a mellette álló neogót templom.

12

4 Az elpusztult templomok anyagának széthordására sajnos még a 20. században is akad példa, és bizonyára jóval gyakoribb jelenség volt, mint amennyiről adataink vannak. A középkori Petrőc helyét Kárász határában 1960-ban Reuter Camillo találta meg, aki megjegyezte, hogy a sok középkori tégla- és kődarabot még ekkor is építőanyagnak hordták el, sőt, az egyik tulajdonos a pincéjét is ebből építette.

1

2' Szintén tőle tudjuk, hogy a mekényesi Öregtemplom-dűlőből az épebb tégla- és kődarabokat a helybeli németek építkezésekhez hordták el, igaz, talán terepbejárásánál korábbi időben.

12

6 Említsük meg végül, hogy Bátán a belterületen fekvő középkori plébániatemplom tégláit az egyik telektulajdonos az istállója építéséhez ásta ki a 20. század első felében(?).

12

7 Végezetül álljanak itt a legkésőbbi, középkori templom pusztulására vonatkozó adatok. Ha hihetünk Sümegi József érvelésének, akkor Bátaszéken az 1970-es években lebontott, keletelt, félköríves szentélyzáródású, kb. 1 méterrel az utcaszint alatt húzódó padlószinttel rendelkező ún. ráctemplom (illetve előzménye) azonos lehetett a középkori Szék második, Ottendorf Henrik 1663-as rajzán is szereplő ""WOSINSKY 1896, I. 477. 11

7 K. NÉMETH 2005, 137. 11

8 Uo. 135. ""K.NÉMETH 2002, 283. 12(

1 K. NÉMETH 2005, 141. 12

1 Rómer XIX. 62. 12

2 PAPP 2000, 170. 12

3 KNÁBEL 1970, 7. 12

4 VALTER 1998, 158-159. 12

5 REUTER 1965, 238. 12

6 Janus Pannonius Múzeum Régészeti Adattára 466/79. 12

7 GAÁL 1979, 129. 120