Gaál Attila (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum évkönyve 33. (Szekszárd, 2011)

Régészet - K. Németh András: „Onnan köveket kemencze alljának s más szükségekre hordván..." Középkori templomaink pusztulásának történetéhez

középkori templomával.

12

5 Gaál Attila közléséből tudom, hogy Zomba-Kálvária-dűlő templomának maradványait szintén ekkortájt hordatták el a helyi termelőszövetkezet nyugdíjasaival.

12

9 IV. Esettanulmány: az ábrahámi apátság épületeinek sorsa A Tolna megyei középkori templomok széthordás-történetének áttekintése végén lássunk egy esettanulmányt, amely egyetlen épület példáján keresztül kiválóan szemlélteti a pusztítás folyamatát. Bár az apátság kutatástörténetét nemrég összefoglaltam,'

9

1 talán nem érdektelen ebből a pusztulás fázisait kiemelni, hiszen az utóbbi 400 évből szerencsés módon minden évszázadra jut több-kevesebb adat. 2009-ben Szabó Géza megelőző feltárása során az ábrahámi apátság helyétől délre kb. 1 kilométerre, a Kiskondai-patak keleti felén egy a középkortól a 18. századig működő vízimalom körzetében előkerültek az apátság faragott kövei, amelyeket több részletben hurcoltak el eredeti helyükről. Az előkerült érmek alapján az 1610-es évekre tehető az az átépítés, amelynek során a malomkerék alatt fekvő, a lezúduló víz által kimosott mélyedéseket a kolostor köveivel és tégláival töltötték fel. Ezek szerint tehát az épületek széthordása már a török korban megkezdődött. A törökök kiűzése után - I. Lipót krajcárjával keltezve - a malom alapozását ismét megerősítették, az apátság apró törmelékdarabokat tartalmazó omladékával töltötték fel az ingoványt.

13

1 Ennek ellenére egy 1728-ban felvett jegyzőkönyv említi, hogy 1713-ban még látszott a templom faragott kő kapuja és két rózsaablaka, ám a tanúkihallgatás előtt néhány évvel „nagyon lerontották:", amikor a dombóvári uradalmi épületekhez hordtak el belőle építőanyagot.

13

2 Egy 1734-es helyszínvázlat még mindig feltüntette a kolostor kéttornyú templomát.'

3

3 A 19. század végére már csak alapfalak maradhattak a földben. 1879-ben a Tüskepusztán birtokos Döryek „roppant alapzatokra" bukkantak, és „onnan a köveket kiemelni 's hasznosítani" szándékozták. Az ügyről értesülő Kammerer Ernő kérte, hogy halasszák el a munkálatokat, amíg ideje nem lesz odautazni, de nem tudjuk, végül pontosan honnan, mit bányásztak ki.

1 "

4 A bolygatás a 20. század első felében is folytatódott. Csalog József 1935-ös feljegyzése szerint az objektum egyik sarkát az előző évben pusztították el szőlő alá forgatás közben mintegy 60 m

2-en, a legelőből pedig egy 7 méter hosszú fal köveit szedték ki.

13

5 Szőke Sándor 1996-ban monográfiája szerint a helyi lakosok néhány évtizeddel korábban még termeltek ki az alapozás vörös homokköveiből.

1 6 A török kort jórészt szerencsésen átvészelő ábrahámi apátság épületeinek sorsa a középkori templomok széthordásának általános ismérveit tartalmazza. Ha az épület túl is élte a hódoltságot, akkor általában a 18. századi újjáépítés során, mint egyetlen építőanyag-forrást, felhasználták a közeli új templomok építéséhez, de gyakorta a helyi birtokos - vagy akár az egyszerű lakosok - céljaira is jutott anyagából. Ami megmaradt, azt nem egyszer a 19. században hordták szét végleg, akár még a földből is kiásva a könnyen bontható alapfalakat. Az örökségvédelem második világháború után bekövetkező megerősödésének idejére az építőanyagban szegény vidékeken fekvő, elhagyott középkori templomok általában már ma ismert formájukat mutatták: leggyakrabban szántóföldön fekvő helyüket néhány tíz méter hosszan több-kevesebb, általában apróra tört kő- és téglatörmelék, habarcsdarabok és esetleg a templom körüli temetőből kiszántott embercsont-töredékek jelezték csupán.

13

7 12

8 SÜMEGI 1997,211,293. 12

9 Gaál Attila közlése, 2011. okt. 28. A bérezés fél munkaegység/nap volt. 13

0 Vö. K. NÉMETH 2010, 118-121. 13

1 SZABÓ 2010, 63-65. 13

2 GAÁL 1982, 180. 78. jegyzet. 13

3 Uo. 160. 3. kép. 13

4 Kammerer Ernő hagyatéka, TMÖL XIV/6. 14. doboz. Ez idő tájt az apátság vagy a plébániatemplom körüli temetőt is megbolygathatták, mert 1891-ben a Wosinsky Mór által szétküldött régészeti kérdőívre Új-Tüskepusztáról a csontvázakat firtató kérdésre ezt-válaszolták: „A tégla vetőnél igen nagy mennyiségben fejjeI nyugat felé fekvő helyzetben, itt hajdan egy 2000 lelket befogadó templom állott, melynek alapfalai máig is feltalálhatók." Uo. 13

5 Magyar Nemzeti Múzeum Régészeti Adattára 136. T. II. 13

6 SZŐKE 1996, 39. 13

7 Köszönöm Várady Zoltánnak, a Tolna Megyei Önkormányzat Levéltára igazgatójának, hogy engedélyezte a TMÖL XV/3 T 20 jelzetű térkép részletének közlését. 121