Gaál Attila (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum évkönyve 33. (Szekszárd, 2011)

Régészet - K. Németh András: „Onnan köveket kemencze alljának s más szükségekre hordván..." Középkori templomaink pusztulásának történetéhez

Túrpusztákon ugyanakkor pedig „meg annyi szentegyház romjait",

10

5 ami viszont már nehezebben vehető szó szerint). A templomok anyagának kiásását, elhordását a templomok körül fekvő, gyakran igen sürü temetkezésekkel jellemzett temetők is megsínylették. Az Egyed Antal-féle összeírásban említik a koromszói kolostortól északra, nyíllövésnyire fekvő templomalapot - a plébániatemplom helyét - ahonnan 1826-ban a „fundamentomot (...) ásogatván több mint 3 kotsi terhének való ember tsontyait, agy koponyákkal együtt találtak". 6 Rómer Flóris jegyzőkönyvében arról olvashatunk, hogy a hetényi pusztatemplom mellől ,^ok csontot hordtak el".

10

7 Hogy ne csupán a kőbányászokat kárhoztassuk templomaink pusztulása miatt, említsünk meg egy olyan esetet, ahol bizonyára véletlenül bukkantak rá középkori falakra. 1871-ben Dunaföldváron ,J3ekker és Ujváty urak egymástól száz ölnyire eső, egy kis völgy által elválasztott szőllejében, a tavaszi tőke-döntés alkalmával, egy-egy régi kőépület alapjára akadtak, melyekből egy-egy köbölre menő különféle, többnyire apró követ hánytak ki (...) melyeket a czement oly erősen összefogott, hogy feszítésökben a csákány eltörött."

m Adataink szerint a megbolygatott rom a középkori bencés apátsággal azonosítható. III. Templomok pusztulása az intézményesült műemlékvédelem korában A Műemlékek Országos Bizottsága 188l-es megalakulásával az ekkor még fennálló falakkal rendelkező templomaink immár hivatalos védelmet is kaphattak. Ennek ellenére érdemes ezzel a korszakkal is foglalkozni, mert az épületek pusztulása sajnos nem szűnt meg ezután sem. Bár az időrend miatt itt kell említeni, mégis inkább a 19. századi állapotok megismeréséhez visznek közelebb Wosinsky Mór adatai. Könyvéből és főleg kéziratos kérdőíveiből az eddig szinte kizárólagos anyagnyerési célzat mellett néha már kincskereső indíttatású templom-pusztításokról is olvashatunk. Az uzdi Pusztatemplomról Pesthy Elek szolgabíró az alábbiakat jegyezte fel: „avatatlan kincskeresők által mélyebbre való behatolás nélkül már meglehetősen fel van turkálva."

m A bedegiek ugyanekkor ezt írták egy közeli templomhelyről: „ŰZ ugy nevezett Bati dombon, romhelyiség látható, sok emberi csontok felhányattak, kincskeresés o káért".

u

o Szintén ekkortájt indultak meg az első, ásatásnak nevezett munkálatok, amelyek célja általában a kíváncsiság - nem tudományos célú - kielégítése lehetett, igaz, módszereik néha valóban alig térhettek el a gyermekcipőben járó archeológia „hivatásos" művelőiétől. Závodon az Öregtemplom-dülőben a hagyomány szerint az 1880-as években ásatást folytattak,

1" Rácegresen pedig 1888-ban „ásták ki" a „románstílü" templom alapfalait,"

2 s ezek akár a korábbi anyagkitermelésekkel egyenértékű károkat is okozhattak. A Paks melletti Gyapán 1893-ban a birtokos Tschida Artúr is a helyi kincsmonda - illetve egy arató lány földbe szakadása - nyomán kezdett „ásatást", miután „úgy vélekedett, hogy ha mást nem is de talán köveket fognak találni, melyeket akkor építeni kezdett házához felhasználhat" ,"

3 A templom alapozása ennek ellenére jórészt megmaradt, de a fentiek igazolásául a hajó déli és nyugati falának találkozásánál feltártunk egy az alapozást elpusztító rablógödröt, amelyben újkori, mázas kerámiát is találtunk."

4 Tudományos ürügy alatt végzett anyagnyerő célzatú kutatásnak tartotta 40 évvel az ásatás után Csalog József a bátai tanító Wosinsky Mór tudtával 1899-ben az apátság területén végzett - már említett - munkáját is: „Sokkal nagyobb kárt tettek ezeknél az egyszerű és kevéssel beérő embereknél azok a félintelligens elemek, akik »ásatás« ürügye alatt egész épületrészeket tártak fel, hogy aztán a kiszedett köveket eladhassák. Állítólag negyven évvel ezelőtt egy itteni tanító is így tett."

U

5 10

5 FÉNYES 1851,1. 159; II. 279. 10

6 CSERNA - KACZIÁN 1986, 163. 10

7 Rómer XIX. 46. 10

8 HŐK.E 1871. 10

9 K.NÉMETH 2005, 142. 11

0 Uo. 135. 11

1 TMFN 1981, 308: 64/100. 11

2 KISS 1938, 106. 11

3 K. NÉMETH 2002, 283-284, 302. 11. kép. 11

4 RKM 2003 (2004) 269. 11

5 CSALOG 1940, 51. 119