Gaál Attila (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum évkönyve 33. (Szekszárd, 2011)

Régészet - K. Németh András: „Onnan köveket kemencze alljának s más szükségekre hordván..." Középkori templomaink pusztulásának történetéhez

század első felében már nem talált falakat, a templom tégláit az óbiródi erdészház építésénél használták fel.

8" Szintén ő említi utoljára a ma is álló somolyi gótikus toronyhoz tartozó templomfalakat, amelyek az 172l-es vizitáció szerint még egy-két embernyi magasságban álltak: „Fiatal koromban (1800 körül) még voltak falai tornyával együtt (.../'.

8

7 Bár ezután már csak a tornyot említik a leírások, Römer Flóris gyakorlott szeme 1866-ban még ki tudta venni a déli hajófal és a szentély vonalát.

8

8 A 19. században több templomot úgy említenek, mint amelyeket ismernek még, de felmenő falaik eltűntek. Egyed Antal 1829-es leírásában az alsónánai „régi puszta templombór ekkor „már semmi sem látszik" f' de Kiskajdacson szintén nincs már nyoma: „arra emlékeznek az öregebb emberek, hogy Kis Kajdatson volt hajdon templom, melynek töredéket érték".

9

0 Majoson „régi romiadékok most ugyan már nem találtatnak, de az előtt kölletett lenni, mert azon helyet, a hol régenten egy rátz klastrom állott még ez ideig meg lehet látni"Velük ellentétben felmenő falakra gyanakodhatnánk Ózsák templománál, ahol „régen elromlott templom falainak darabjai" láthatók," később viszont azt olvassuk, hogy „Ózsáki templomnak fundamentoma most is meg vagyon",

9

3 Pesty Frigyes 1865-ben összegyűjtött kérdőíveiből általában már a napjainkban is ismert kép rajzolódik ki: a templomoknak már csak a helye van meg, szántanak rajtuk, és nem tudni, mikor pusztultak el. A teljesség igénye nélkül idézzünk néhány jellemző példát, ábécésorrendben. Alsómocsoládon a régi templom „alapjából még most is találni részleteket",

9

4 Dalmandon, a Sáncidülőben „a templom alap kövei jelenleg is láthatók", a Döbrököz melletti Görcsményben „a Templom kövei láthatok", a közeli Sütvényen „a Templom hely jelenleg is látható",

9

5 A keszőhidegkúti Kapellberg „maradványaiból még az alapkövek találtatnak; külömben a domb most szántófölddé tétetett"("' Madocsa mellett, a Szentallya dűlőben fekvő templomhelyen „apró épületek maradványi voltak, csak kevéssel ezelőtt is láthatók",

9

7 A Nagyszékely határában feküdt Bán falu temploma helyén ,pok tégladarabok vágynák, és 30-40 évek előtt egy régenten ott állott nagyszerű épületnek helyét lehetett kivenni".

9

H Pálfa mellett, Rácegresen „űz itt még látható 's a községi földek közt találtatott romok máig is rácztemp/om maradékainak mondatnak",

9

9 a sárszentlőrinci Pusztatemplom „alap kővéiből az eke vasa még most is forgat fel tégla darabokat"}

m végül Várongon „a' hol most a ' községi temető van - valami templomnak helye látszik — a' főidből nemrégen is lehetett termő követ kiásni — mely az épületnek fundamentoma volt — de erre senki sem emlékezik - hogy mikor volt elpusztítva."

m A leírások kapcsán néha csínján kell bánni az értelmezéssel. Példa erre az izményi Alt Kirch dűlő esete, ahol Pesty szerint ,,ű' Templom romja máig is meglátható"

U

)~, de felmenő falakra mégsem gondolhatunk, ha tudjuk, hogy egy pár évtizeddel korábbi (1833 és 1847 között keletkezett) forrás szerint a templomnak már ekkor is csak a helyét mutogatták („számtalan alatta elszórt kő és tégla darabok igazolják mondáikat").

10

3 Pesty Frigyes kapcsán említsük meg a kortárs Fényes Elek munkásságát is, aki fontosnak tartotta nyomtatásban megjelent országos adattáraiba középkori templomokra vonatkozó adatokat is bevenni, ezek azonban néha eléggé elnagyoltak (Csehin az alapköveket említi,"

1

4 Görcsmény-, Sütvény-, Szarvasd- és 8

6 PAPP 2000, 140. 8

7 Uo. 168. 8

8 Römer XIX. 178. 8

9 CSERNA - KACZ1ÁN 1986, 38. 9

0 Uo. 115. 9

1 Uo. 156. 9

2 Uo. 193. 9

3 Uo. 196. 9

4 Pesty: Baranya. 9

5 GAÁL - KŐHEGYI 1973,1. 323. % GAÁL - KŐHEGYI 1975, II. 312. 9

7 Uo. 332. 9

8 GAÁL KŐHEGYI 1977, 283. 9

9 Uo. 292. 10

0 Uo. 320. '

0

I Uo. 322. 10

2 GAÁL - KŐHEGYI 1973, 303. 10

3 SCHRAM 1967, 570. 10

4 FÉNYES 1866, 117. 118