Gaál Attila (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum évkönyve 33. (Szekszárd, 2011)
Régészet - K. Németh András: „Onnan köveket kemencze alljának s más szükségekre hordván..." Középkori templomaink pusztulásának történetéhez
Posoni Mérő Murvát (...) az Új Templom Tornyának kivakoltattására" használták fel. 1 Hasonlóan történt a bölcskei református templom esetében, amelyet a középkori templom helyén és anyagából emeltek 1844ben. 7- Fadd középkori temploma más módon szolgálta az új templom 1864-es építését: utóbbihoz nem építőanyagát, hanem az annak eladásából befolyt összeget használták fel. 7 3 Megesett, hogy a régi templom helyére világi épület került, az új templom pedig máshol épült fel. Hőgyész hódoltságot is túlélt temploma - amelyet 1799-ig, az új, barokk templom elkészültéig használtak egy 1799 és 1806 között készült ábrázoláson még szerepel, de a következő években lebontották, helyére - és talán anyagából - a régi községháza épült. 7 4 Talán az egyik legtöbbet idézett széthordás-történet az egykor messze földön híres bátai bencés apátságé, amelynek terjedelmes része túlélte a hódoltságot, míg 1800 körül a helyiek le nem bontották. Egyed Antal 1828-as feljegyzése szerint: „Ezen klastromnak falait 's ott találtatott kripták és pinczék köveit ez előtt mintegy 25 esztendőkkel a lakosok vervén széllyel, azokból házakat és pinczéket építettek." 1 Egy Jankovich Miklóshoz írt 1834-es levélből tudjuk, hogy a bátaiak ez idő tájt a kolostor sírboltját" rongálták, közel 40 sír „már föl van szaggatva". 7 6 1899-ben a helyi tanító így írt Wosinsky Mórnak az apátság építőanyagát üzletszerűen tönkretevő helyi lakosokról: „Két ember él azok közül egy Mikó nevii a ki már több év óta vak, a ki abban az időben ezen akkoriban 'senki-é' parlagos területen több társakkal reá akadtak a templom alapfalaira, s a mészkövet Baján mészégető vállalkozóknak adták el." 1 1 Egyed Antal 1828-as kérdőívéből tudjuk, hogy a Máza határában fekvő koromszói kolostor „omladékjai most is tsudálkozást indítanak a szívben, (...) de a fundamentumát most is ásván a lakosok az abból kiszedett köveket épületeknek használják". 7 8 A leírásból méltán következtethetünk fennálló falakra, néhány évtized múlva azonban Pesty Frigyes már csak azt jegyezhette fel, hogy „az alapköveket a lakosok ház építéshez alkalmazzák" , 1 9 E térben szétszórt adatok után esettanulmány jelleggel érdemes szemügyre venni egy kisebb régiót, mert egymással szomszédos középkori egyházas helyek templomainak sorsát ismerhetjük meg ugyanabban az időmetszetben. Mindez Bregovics Pál tamási esperes-plébános érdeklődésének köszönhető, aki feljegyezte a Tamási környéki templomromok 1800 körüli állapotát. A Tamási határában fekvő öt templomos hely közül három esetében ekkor még felmenő falakról számolt be, de tudjuk, hogy - bár valamiért nem említi - egy negyediknek (Szemcse) még közel száz év múlva is állt a toronymaradványa (az ötödik, Arcsa pedig már a török kor előtt elpusztult). Henye templomáról ezt írta: „én még káplán koromban [1792-1803 között] 8 0 láttam a templom diiledékeit, de a földek felmérése után, mely 1802-3-ban történt, a szem elől tökéletesen eltűnt és szántóföld a helye"Ú Szentmártonéról pedig ezt: „templomának maradványai a szántóföldek között még látszanak, de nemsokára tökéletesen elenyésznek." s : Az általa megörökített harmadik rom, Kosba templomának sorsa különösen érdekes, mert később is többször említik. O így emlékezett meg róla: „a templom romlott falait 1800 körül még láttam, de már lerontatván téglájából pincék épültek,". 8 3 1824-ben Moldoványi József még a templom omladékát említi, 8 4 de 1864-ben „már romjai alig láthatók"* 5 Bregovics Pálnál maradva említsük meg az általa látott többi romot is, hiszen feljegyzéseiből úgy tűnik, hogy 200 éve Tamási környékén még szinte minden templomromból látszott valami. 1800 körül még látta a biródi templom romjait a gyulaji határ északi részén. Bregovics kései utóda, Papp István plébános a 20. 7 1 KOZÁK 1974, 339-340. 7 2 PONGRÁCZ 1994, 169. 7 3 BRÜSZTLE 1876, II. 598. Vő. BARTAL 1941, 97. 7 4 VÁRNAGY 1990, 128. Ld. még: STEFÁN 2009. 7 5 CSERNA - KACZIÁN 1986, 47. 7 6 GAÁL 1979, 111.2. jegyzet. 7 7 K. NÉMETH 2002, 284. 7 8 CSERNA - KACZIÁN 1986, 162-163. 1 9 GAÁL - KŐHEGYI 1975, II. 333. 8 0 Vő. BRÜSZTLE 1878, III. 896. 8 1 PAPP 2000, 150. 8 2 Uo. 171. 8 3 Uo. 155. 8 4 MOLDOVÁNYI 1824, 64. 8 5 GAÁL-KŐHEGYI 1977, III. 312-313. 117