Gaál Attila (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum évkönyve 33. (Szekszárd, 2011)

Régészet - K. Németh András: „Onnan köveket kemencze alljának s más szükségekre hordván..." Középkori templomaink pusztulásának történetéhez

állapotuk részletezése nélkül - (Baranya-)Szentgyörgy, Háb, (Felső-)Mindszent, Vásárosdombó és Vázsnok templomát, tehát ezek is túlélték a hódoltságot.

,

2 A zsinat után kezdődnek meg területünkön - a középkorban is gyakorolt - rendszeres egyházlátogatások, amelyek jegyzőkönyvei (canonica visitatio) az egyházi topográfia szempontjából kétségtelenül a legfontosabb újkori írott forrásaink. Az egységes szempontrendszer szerint vezetett jegyzőkönyvek a település általános leírása után a templom állapotát is részletesen rögzítették, és gyakran említik a plébánia területén található elhagyott templomokat is. Egyes esetekben segítségükkel a templom mérete, alaprajza, nyílásrendszere, belső díszítése, stb. is rekonstruálható. így pl. 1722-ben Nyék templomáról megismerjük anyagát (égetett tégla), általános állapotát (erős falai állnak, boltozata beomlott), a szentély (három, kőből faragott ablaka közül kettő ép, egy megsérült) és a hajó részleteit (északi falát ajtó módjára áttörték, déli fala egy ablak kivételével sértetlen), a nyílások helyét és állapotát (a kőből faragott déli ajtó és a kórus világítására szolgáló nyugati ablak ép), valamint alaprajzi jellemzőit (északi oldalon kápolnák, megsemmisülve; csúcsíves támpillérek a hajón és a szentélyen). Az összeírókat elsősorban a használhatóság érdekelte, így a 18. század első felének vizitációiból lényegében a - főleg a falvak belterületén álló - középkori templomok háromféle állapota rajzolódik ki. Horváth István gyűjtése szerint romos templomok álltak Aparhanton, Bátaszéken, Bátán, Bikádon, Cikón, Dombóváron, Ertényben, Faddon, Gerjenben, Gyulajon, Hidason, Hőgyészen, Iregben, Jánosiban, Kónyiban, Kurdon, Mágocson, Miszlán, Murgán, Szokolyon, Ozorán (kettő), Regölyben, Sásdon, Szakcson, Szászváron, Tamásiban, Vargán (pontosabban Oroszlón), Varsádon, Závodon (három), végül Zombán, használható állapotban volt, illetve könnyen azzá lehetett tenni Földváron, Kisszékelyben, Mindszenten, Mözsön, Mucsiban, Nagymányokon, Nádasdon, Nyéken, Pakson, Simontornyán, Szakadáton, Tolnán, Vásárosdombón és Vázsnokon, végül pedig használatban volt, de protestánsok k'ezén Bölcskén, Deesen, Kalaznón, Kétyen, Madocsán, Nagydorogon, Nagyszékelyben és Ocsényben." Mint látható, 32 romos templomra 22 használható, illetve használatban lévő templom jut, ugyanakkor a felsorolásban számos középkori egyházas hely már nem is szerepel, mert templomaikból romok sem álltak. Az 1730-as évekig a felsorolt templomok közül számosat rendben hoztak legalább addig, amíg a század második felében az ideiglenes épületek helyett fel nem épültek a végleges templomok.

,

4 Egy kisebb régió vonatkozásában a 18. század elejét illetően egészen pontos adatokkal rendelkezünk Máté Gábor kutatásainak köszönhetően. Az 1729-es vizitációk alapján készített térképéről leolvasható, hogy a Mecsek előterének egykor Tolna megyéhez tartozó részein ekkor 59 település létezett, amelyek közül 18 nem rendelkezett templommal. A többi 41 község közül 23-nak, tehát több mint a felének elpusztult a temploma, 11 helyen pedig állt még az ősi (középkori) templom. Négy elpusztult, továbbá két ősi templom helyén új épült, és mindössze egy olyan új templom készült el ekkorra, amelynek nem voltak középkori előzményei." Templomromok a térképeken A 18. század első felében a vizitációk a legfontosabb forrásaink, de részletesen általában inkább a falvak belterületén fekvő templomokat írják le. Hogy a század végén a határban még hány templomrom emelkedett ki a földből, azt szerencsés módon egyetlen idősíkban tanulmányozhatjuk a József császár idején, 1782-85 között készült első katonai felmérés (

Josephinische Aufnahme) segítségével. " Amint arra a korábbi kutatás is felhívta a figyelmet, a felmérés térképlapjai különböző értékűek régészeti szempontból.' A magányos épületek jellegét néha kifejezetten megadják (Alte Kirche), esetenként a település nevével együtt (Rudera Ratz Egres Kirchen), máskor azonban egyéb forrásból tudjuk csak igazolni, hogy a romok (Rudera) - néha középkori falunévvel ellátva (Somoly rudera) -, vagy a régi épületek (altes Gemäuer) valójában templomokat takarnak. Néhány esetben csak felirat nélküli jelek utalnak templomokra. Mindent összevetve 3

2 KOLLER 1812, VII. 222-225. Ld. még: MERÉNYI 1939, 15. 3

3 HORVÁTH 2008, 90. 3

4 Számos példával: uo. 96-97. 3

5 MÁTÉ 2009a, 279-280. 3

6 EKF. 3

7 WEIDLEIN 1934,620-621. Ill