Gaál Attila (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum évkönyve 33. (Szekszárd, 2011)

Régészet - K. Németh András: „Onnan köveket kemencze alljának s más szükségekre hordván..." Középkori templomaink pusztulásának történetéhez

38 középkori templom állt még észrevehető formában a török kiűzése után 100 évvel, a nagyobb újratelepítés - tehát a romok részbeni széthordásának megkezdése - után több mint fél évszázaddal (összehasonlításul: ma mindössze négy van belőlük). A katonai felmérést jól kiegészítik a területünkről éppen ebből az időszakból, a 18. század második feléből fennmaradt kéziratos térképek, amelyek néha olyan épületeket is feltüntetnek, amelyek lemaradtak a katonai felmérésről. Egy 1746-os térkép Szerdahely falu temploma létének (Templum Desertum), és ekkor még látható voltának egyetlen bizonyítéka (1. kép).

1

8 Hasonlót igazol egy 1771-es térkép Hetény, Gölle és Uzd „pusztatemplomárór (ahogy a térkép nevezi őket),

3

9 a Sárvíz 1772-es térképe romként (Rudera) jelöli Egres, Csetény, Uzd és Borjád elhagyott, mára a felszínről is eltűnt templomát,

4" egy 1776-os mappa pedig ugyanígy ismeri a ma is álló széplaki, eszterpusztai, valamint a felmenő falakat őrző, de föld alatt lévő zsibriki középkori templomot.

4

1 (TMÖLT 20. nyomán) Az építőanyag széthordása A török kiűzése után csaknem lakatlanná vált megyében a 17. század végén, majd újult erővel a 18. század elején meginduló újjáépítés során - az ország más részeihez hasonlóan - az elhagyott középkori j

8 TMÖL XV/3. Térképgyűjtemény, Törzsanyag 20. 3

9 MOL S-l 1. 830/110. 41

1 TMÖL XV/3. Térképgyűjtemény, Törzsanyag 131 4

1 TMÖL XV/3. Térképgyűjtemény, Törzsanyag 23. 112