Gaál Attila (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum évkönyve 33. (Szekszárd, 2011)

Régészet - K. Németh András: „Onnan köveket kemencze alljának s más szükségekre hordván..." Középkori templomaink pusztulásának történetéhez

templomot látott, egyik kísérője pedig mintegy hatvan, igen nagy, elhagyott és tető nélküli templomot számolt össze. Georgiceo külön is megörökített egy tető nélküli templomot, amely valószínűleg Kömlőd faluhoz tartozott."' Paks egyik temploma ekkor tetejét leszámítva teljesen ép volt, a másikat a törökök mecsetként használták, Tolnán a palánk közepén nagy, de csak félig fedett, a hódítók által használt templomot látott, a palánkon kívül pedig egy szép, tető nélküli templomot, „amelynek csak boltívei omlottak le". Szekszárdon tető nélküli templomok álltak, Szekszárd és Bátaszék között, Szekszárdtól másfél mérföldre pedig két templom egymástól egy mérföldre (talán Ete és egy másik sárközi falu temploma). Bátaszéken a palánk közepén igen nagy, tető nélküli templomot látott,

1 amely csakis a cikádori apátság temploma lehetett. Anélkül, hogy itt kitérnénk a templomok és egyházas helyek azonosítására, megállapíthatjuk, hogy a nagyobb, törökök által is megszállt helyeken - éppen a palánkvárként történő hasznosítás miatt - a hódoltság közepén is többnyire még álltak a középkori templomok, általában tetejük hiányzott csak, amelyek bizonyára a hódítás vagy valamelyik hadjárat (elsősorban talán a tizenöt éves háború) során éghettek le. Ugyanígy tűnnek fel egyébként részben ugyanezen templomok az 1686-os felszabadító sereg útját ábrázoló térképlapokon a Duna-menti főút mentén (Bölcske, Tolna, Gerjen, Tolna).

1

5 Ehhez hozzávehetjük még Madocsát, ahol 1686-ban a visszavonuló törökök felgyújtották a falut, de a hívek még abban az évben helyreállították és befedték a templomot.

1'' A megerősített, vagy jelentősebb helyek környékén ugyanakkor valóban sok templom romja mutatta az elhagyott falvak helyét. A templomok elbontása Ha egykorú forrás nem is említi a templomok törökök által történő elpusztítását, a 18. század elején felvett egyházlátogatási jegyzőkönyvek néhány esetben mégis tanúskodnak erről. A pécsi egyházmegye 1733-as vizitációja Koppányszántótól keletre, egy kis dombon régi templomromról - a középkori Csát falu egyházáról - emlékezik meg, amelyet a koppányi törökök pusztítottak el.

2

0 Ugyanekkor olvashatunk arról is, hogy Bedeg jó anyagból épült, régi templomát a törökök az alapozásig lerombolták, és anyagát a koppányi vár építéséhez használták fel."' Szintén ez a jegyzőkönyv említi, hogy Tamási középkori templomának köveit a törökök a tamási várba hurcolták: a romos templom helyreállításához az Esterházyak szolgáltatták vissza az építőanyagot. " A fentieken kívül még egy templom pusztulását kötik a törökökhöz újkori forrásaink: a Cikó melletti Széplak templomának hajóját az 1729-es vizitátorok szerint ők rombolták le.

2' Templomok anyagának várakba történő beépítésére régészeti adatunk is van: az ozorai várkastély farkasvermének falaiban 2008-ban Feld István és munkatársai által megfigyelt nagyszámú, másodlagosan felhasznált kőfaragvány (boltozati, illetve falpillér-elemek) egy része valószínűleg az ozorai plébániatemplomból vagy a ferences kolostorból került ki, legkorábban a 16. században.

2

4 A - vélhetőleg jórészt romos - templomok anyagát a törökök bizonyára sokkal gyakrabban használták fel saját céljaikra, mint ahogy azt forrásaink igazolják. Ez elsősorban a törökök által megszállt várak közelében lehetett gyakorlat, nem véletlen, hogy adataink a törökkoppányi és a tamási vár közeléből származnak. Hogy a gazdátlan épületeket nemcsak a hódítók tekintették kőbányának, jól mutatja egy Dombóvár határában, az ábrahámi apátság közelében Szabó Géza által feltárt vízimalom példája: a malomtó feltöltéséhez az 1610-es években ugyanis a monostor anyagát is felhasználták.

2

5 1

6 Erre ld. BESZÉDES 1999, 278. 1 TÓTH 1998, 851-852. A forrásközlő szerint az említett magaslat „a Paks fölötti, 176 méter magas Malina-hegy": uo. 851. o. 35. jegyzet. A szerző bizonyára a Malom-hegyre gondolt. 1

8 GAÁL 1984. 1

9 ANDRÁSFALVY 2007, 76. 2

0 BRÜSZTLE 1880, IV. 533; ACP 1973, 221. 2

1 BRÜSZTLE 1876, II. 159; ACP 1973, 197. 2

2 BRÜSZTLE 1880, IV. 677; ACP 1973, 225. 2

3 MERÉNYI 1939, 28. Vő. BRÜSZTLE 1876, II. 399. 2

4 RKM 2008 (2009) 245. 2

5 RKM 2009 (2010) 190-191; SZABÓ 2010, 63-64. 109