Gaál Attila (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum évkönyve 32. (Szekszárd, 2010)
Csekő Ernő: A helyi politikai és társadalmi elit a századvégen Geiger Gyula szekszárdi ügyvéd és lapszerkesztő korabeli írásaiban
7. kép: Geieger Gyula Simontsits Elemérnek a Kaszinó elnökké választásáról szóló vezércikke a Szekszárd Vidéke 1900. január 20-ai számának címlapján. Bár közel sem volt ritka, hogy zsidó származású személyek felvételi kérelmét a kaszinó elutasította - így például 1891 decemberében dr. Spányi Leó helyi ügyvéd jelöltjét, Schloss Lajos szekszárdi kereskedőt -, azért e három jelentkező esetében nehéz volt olyan érveket találni, mint más ilyen estekben, például azt, hogy nem ismerik eléggé a belépni kívánót. 7 6 Hiszen az elutasítottak az elismert nyomdász, az Ujfalussy-féle nyomda tulajdonjogát 1900 elejével átvevő Molnár (Müller) Mór, Gonda Béla, és a Leopold-rokon Telkes Izidor voltak. " Hasonlóképpen vélekedett Geiger is, aki dr. Leopold Kornél közel másfél évvel korábbi, választmányból történő kimaradását is ideszámítva, már egy zsidókkal szemben tendenciaszerűen érvényesülő negatív megkülönböztetést vélelmezett: „5 ez az áramlat először nyert külső alakot akkor, amikor a Tolnavármegye főszerkesztőjét a választmányból kibuktatták, de a főmunkatársat majdnem legtöbb szavazattal meghagyták(FÜGGELÉK 12.) Szekszárdon nem voltjellemző olyan fokú elkülönülésre igény, mint például Egerben, ahol az elitrétegek egyes csoportjai, az 1870-s évek közepén külön kaszinót hoztak (Új Kaszinó) létre. / S S bár a Szekszárdon az 1891-ben megalakult Kereskedelmi Kaszinóban a polgárosult zsidó rétegek nagy többsége képviseltette magát 7 9 - ugyan nem kimondottan felekezeti jellegű egyesület volt, s így nem zsidó tagjai is voltak 8 0 -, a 7 6 Schloss Lajos elutasításakor például arra hivatkoztak, hogy Schloss nem sokkal korábban költözött le Budapestről Szekszárdra, s ezért a döntést hozó választmány nem ismerhette őt alaposan. Egyébként az elutasító döntést követően, Schloss segédei útján fegyveres elégtételt kért Fördös Vilmos elnöktől. A párbaj azonban nem jött létre. Szekszárd Vidéke 1891. december 31.3. 7 7 TMÖL, Szekszárdi Kaszinó i., Közgyűlési és választmányi jegyzőkönyvek, 1901. július 20-ai választmányi ülés; A nyomda Molnár Mór általi átvételével egyidőben a — Tolnavármegye addigi nyomtatása mellett — a Tolnamegyei Közlöny nyomtatása is átkerült a Báter-féle nyomdából. E változásokról ld. Szekszárd Vidéke 1900. január 6. 3.; Telkes Izidor Leopoldokkal való rokoni kapcsolatára ld. CSEKŐ 2006a, 457. 7 8 ORBÁNNÉ 2005, 74. 7( > Bár állítólag már előtte is működött, 1891. januárjában alakult meg formálisan a Kereskedelmi Kaszinó. Székház céljaira 1908-ban 557
