Gaál Attila (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum évkönyve 32. (Szekszárd, 2010)

Csekő Ernő: A helyi politikai és társadalmi elit a századvégen Geiger Gyula szekszárdi ügyvéd és lapszerkesztő korabeli írásaiban

Szekszárdi Kaszinóba is jelentős számba kerültek be közülük. Ugyan a város egész lakosságához viszonyított arányukhoz (cca. 5 %) képest a kaszinóban valamivel efölött voltak reprezentálva, de az így is kevéssel 10 % alattira tehető arányuk jóval szerényebb, mint ami a zsidóságnak a város polgárosult rétegeiből való részesedése alapján következne.

8

1 A Kereskedelmi Kaszinó épülete lebontás előtt az 1960-as években, amikor már zeneiskolaként működött. Mindezek ismerete ellenére nehéz szabadulni Geiger Gyula fentebbi felvetésétől, annál is inkább, mert mint korábban szóltunk róla - az 1890-es években teret nyert kapitalizmusellenes, liberalizmusellenes közhangulat igen gyakran zsidóellenes felhangokkal, jelenségekkel vegyült. Az újkonzervatív Gazdaszövetség szövetkezeti mozgalma, s még inkább a Néppárt vidéki terjeszkedése pedig elősegítette ezt. Különösen kiéleződött a helyzet az 1900-1901-es évekre, amikor a pesti egyetemi diákmozgalmak, Bartha Miklós publicisztikája, vagy éppen Egán Ede ruténföldi telepítési akciója, s tragikus halála; illetve a róla szóló hírek fokozták a közvélemény hangulatát (ld. az 1901. évi tragikus pincehelyi választást).

8

2 Nem csodálhatjuk, hogy a szekszárdi zsidóság is érzékenyen reagált, és a zsidósággal szembeni ellenséges megnyilvánulástól tartott a három kandidáló elutasítása kapcsán. így a kaszinó zsidó tagjai nevében Leopold Sándor és Goldberger J. Mór választmányi tag

8

3 kért tájékoztatást az ügy kapcsán. A választmány következő ülésén Simontsits Elemér elnök, hivatkozva a „szekszárdi casinó mindenkor liberális múltjá"-ra cáfolta az ilyen irányú félelmeket, de egyúttal nemtetszését fejezte ki a kaszinó zsidó tagjainak eljárása kapcsán, s egyúttal kikérte magának az antiszemitaság vádját.

8

4 A választmány döntő többsége az elnök álláspontjára helyezkedett, csak Dőry Pál alispán reagált megértően a zsidók félelmeire: ,J~logy most ellene tettünk annak a szellemnek, amelyben a kaszinó született, amennyiben tisztességes, és önálló egyének előtt elzártuk az idevezető utat. "

8

3 Dőry Pál alispán ugyancsak megértő, békülékeny álláspontot foglalt el a római katolikus olvasókör 1900 májusi zászlószentelési ünnepélye kapcsán kirobbant vitában, de felvetését Simontsits Elemér vezette választmány leszavazta. Geiger Gyula A megvert alispán (FÜGGELÉK 8.) c. írásában részletesen ismerteti az megvették Leopold Lajos vállalkozótól, nagybérlőtől, annak Széchenyi utcában fekvő földszintes, terebélyes házát. Ez az épület a felszabadulás után évtizedekig a zeneiskolának adott helyet. 8

0 A közbeszédben ennek ellenére elterjedt volt a „zsidó kaszinó" megnevezés használata. M Pár évvel később, az Augusz-ház megvétele tárgyában határozó 1905. február 15-ei közgyűlésen megjelenő közel 120 személynek mintegy 8-9 %-a került ki a helyi zsidóság köreiből. BODNÁR 1942, 125-126. 8

2 Bartha Miklós hírhedt e tárgyú munkája: Kazárföldön, 1901.; Egán Edéről ld. VÍGH 1996. 8

3 Az 1900. január 14-ei kaszinói tisztújításkor megválasztott 24 tagú választmány egyetlen zsidó tagja volt Goldberger J. Mór. TMÖL, Szekszárdi Kaszinó i., Közgyűlési és választmányi jegyzőkönyvek; 1900. január 14-ei közgyűlés 8

4 Örffy Lajos mindezeken túl még „óvást emel az ellen, hogy egyes felekezet tagjai így összetömörülve felvonuljanak, s kierőszakolják a kaszinó választmányától eljárásának magyarázatát" 8

5 TMÖL, Szekszárdi Kaszinó i.. Közgyűlési és választmányi jegyzőkönyvek, 1901. július 20-ai választmányi ülés. 558