Gaál Attila (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum évkönyve 32. (Szekszárd, 2010)

Gallina Zsolt - Hornok Péter - Paluch Tibor - Somogyi Krisztina: Előzetes jelentés az M6 AP TO 10/B és 11. számú lelőhelyrészen végzett megelőző feltárásról. Alsónyék- Bátaszék (Tolna megye) 2006-2009

A középső és a belső árok közötti térségben fekvő egész marhalábak maradványait tartalmazó 192. gödröt szintén szakrális jellegűnek kell tartanunk. Az objektumnak alakjában és méretében is jó párhuzama a pákozdi szentélyhez tartozó 7. számú, áldozatinak tartott gödör, amiben négy marhakoponyát és egy egész marhalábat találtak.Sajnos a kettő közül egyik objektumunk sem érintkezett a kerítőárkokkal, így relatív kronológiai viszonyukat egyértelműen nem lehetett tisztázni, de volt még egy további jelenség, amely talán összekapcsolja őket. Az árokrendszer utolsó periódusában, amikor az már részben betöltődhetett, a belső árok Ny-i részében újabb áldozatot helyezhettek el, amelyet sárga agyaggal vastagon betakartak.

10

6 Az agyagréteg alatt néhány szarvasmarhacsontot találtunk (47. tábla 1.). A fentiek alapján elképzelhetőnek tartjuk, hogy a fenti két objektum mellett, az őket övező árokrendszer és a többi egykorúnak tartott, de leletanyagát tekintve jellegtelen gödör is kelta eredetű és szakrális funkcióval bírt,

1

0 utóbbiakba talán nyom nélkül elbomló szerves anyagot helyezhettek a szertartás során.

10

8 Magyarországon eddig Pákozdon

1"" (47. tábla 2.) és Pilismarót-Basaharcon"", a környező országok közül a szlovákiai Liptovska Marán (Liptószentmária),

11

1 valamint a csehországi Libenicén (47. tábla 3.)

u~ tártak fel feltételezett szentélyt a tárgyalt időszakból. A magyarországi La Téne-szentélykutatással először behatóan Petres Éva foglalkozott, aki a pákozdi szentély feltárási eredményeinek közzététele során megvizsgálta a hazai és több szóba jöhető külföldi párhuzamot is."

3 Azóta a kutatás több közvetett bizonyítékkal rendelkezik további szentélyek létezésére is.

11

4 Az eddig ismertté vált szentélyek felépítésükben, méretükben, jelentősen eltértek egymástól, volt azonban néhány közös vonásuk is. Valamennyi esetben árokkal övezett területről van szó, ahol áldozati gödrökben ember- és állati maradványok kerültek elő. Úgy tűnik, a szentélyekben zajló szertartásokon gyakran szerepet kapott a tűz, nyomait több helyen megtalálták. i

hAz egykori felszínen minden bizonnyal itt is jelentős tüzelőtevékenységet folytattak, de ennek leginkább csak közvetett nyomait találtuk meg. Bátaszéken valamennyi említett árok és több gödör betöltésében megtalálhatóak voltak a faszénszemcsék. Ugyancsak az égetéssel hozható kapcsolatba az erősen faszenes betöltésű, 67. számú négyszögletes és a 311. számú kerek gödör vagy tűzhely, valamint a belső árok falába vájt, már említett két kemence, amelyek előfordulása ebben az összefüggésben meglehetősen szokatlan. A vaskori szentélyek áldozati gödreiben gyakori leletnek számítanak a különböző méretű kövek. Bátaszéken a három hosszanti, valamint a négyszögletes árkokból, a két kemencéből és a különböző ismeretlen funkciójú gödrökből egyaránt kerültek elő lapos, szabálytalan kövek, valamint kisebb számban téglatöredékek. A legnagyobb mennyiségben azonban a négyszögletes árokrendszerben és a 127. számú hosszanti árokban fordultak elő. Libenicén a szűkebb értelemben vett szentélyt jelentő áldozati gödör aljában, középtájon sűrűsödtek a kövek, DK-i végében egy kősztélé is előkerült.

1

1" A Bátaszéken talált kövek szabálytalan, zömmel lapos formát mutattak, rajtuk gondosabb megmunkálás nyomát nem tudtuk felfedezni, valószínűleg valamennyi másodlagos helyzetben került elő. Alakjuk alapján leginkább egy terület kikövezésére lehettek alkalmasak. A 127. hosszanti árokban a szentélytől távolabb É-ra 50 m-re is nagyobb mennyiségben kerültek elő hasonló kövek és téglák. Talán a szentély területét, esetleg az oda vezető utakat kikövezték, vagy kövekkel szegélyezték, utóbbi az árkok esetében is elképzelhető. A kövekkel együtt kisebb mennyiségben római 10

5 PETRES 1972, 370, Fig. 9 a-b. 10

6 Pákozdon a 3-5. számú áldozati gödrökben hasonló sárga agyagréteggel fedték le az áldozati maradványokat. (PETRES 1972, 368-370, Fig. 3-4,7.). 111

7 Libenicében a szentélytől D-re, az árokkal körülzárt területen több gödör, számos cölöplyuk és egy sír is előkerült (RYBOVÁ SOUDSKY 1962, Priloha). m

s A pákozdi 6. sz. gödör is hasonlóan kevés leletanyagot tartalmazott (PETRES 1972, 368). 10

9 PETRES 1972. 11

0 FETTICH 1965,7-8.; 1966, 293. 11

1 PIÉTA 1971. 1,

2 RYBOVÁ - SOUDSKY 1962. 11

3 PETRES 1972. 11

4 Erről bővebben lásd: SZABÓ 2005, 102-103. 11

5 Liptovska Marában több méter vastag leletekben gazdag hamuréteget találtak (PIÉTA 1971, 326-327.). 11

6 RYBOVÁ - SOUDSKY 1962,1-VII. 38