Gaál Attila (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum évkönyve 32. (Szekszárd, 2010)

Gallina Zsolt - Hornok Péter - Paluch Tibor - Somogyi Krisztina: Előzetes jelentés az M6 AP TO 10/B és 11. számú lelőhelyrészen végzett megelőző feltárásról. Alsónyék- Bátaszék (Tolna megye) 2006-2009

téglatöredékeket is találtunk, amelyekkel kényszerűségből, a távolból beszerzett kövek hiányát orvosolhatták. Ez egyben a létesítmény datálásához is támpontot nyújt." A szentélyeket, áldozati gödröket rendszerint víz közelében létesítették. Nem volt ez másképp Bátaszéken sem. A hosszanti árkok É-i irányban, a közeli Lajvér-patak felé tartottak, azzal mintegy összekapcsolták a helyszínt. Elképzelhető, hogy a hosszanti árkokat ebben az irányban maga a patak zárta le."

8 A fentiek alapján úgy véljük, hogy a Bátaszéken talált objektumkomplexum több vonását tekintve jól illeszkedik az eddig feltárt La Tène-szentélyek sorába. Itt is természetes vízfolyáshoz közeli, árkokkal övezett, áldozati gödrök körül elhelyezkedő szent területről lehet szó, ahol a szertartásokon az ember- és állatáldozat, valamint a tűz használata is szerepet kaphatott. További közös vonás volt még a jelentősebb mennyiségű kő és téglatörmelék előkerülése, ennek szerepe azonban megnyugtatóan még nem tisztázott. A bátaszéki jelenségcsoport rendelkezett ugyanakkor néhány, a többitől eltérő, sajátos vonással is. Egyedi az árkok által többszörösen tagolt szerkezete. Feltűnő volt a pákozdi lelőhelyhez képest a biztosan áldozati gödörnek meghatározható objektumok alacsony száma, és részben eltérő alakjuk. Hiányzott az ilyen jellegű gödrök több helyen megfigyelt rétegzettsége. A többi szentélyhez képest lényegesen kevesebb nyomot találtunk az ember- és az állatáldozatra is. Úgy véljük, hogy Bátaszéken az eddig ismertté vált szentélyektől részben eltérő gyakorlatot követhettek. A szertartásokon csak ritkán hajthattak végre emberáldozatot és az állati áldozat is kisebb szerepet kapott. A Kulturális Örökségvédelmi Szakszolgálat által feltárt D-i terület előzetes közleményéből kiderül, hogy egy négyszögletes, gazdagabb sírban ún. álkernoszt találtak."

9 Ez a lelet azt bizonyítja, hogy a Bátaszék közelében megtelepült késő vaskori lakosság kulturális hagyományában jelen lehetett egy olyan szertartás, ami folyadékok elegyítésével állt kapcsolatban.

1

2" Talán az árokrendszerhez köthető feltételezett szertartásokon is ehhez hasonló szokást követhettek, bár ennek élesen ellentmond, hogy a temető és az árokrendszer között - mint fentebb írtuk -, az időbeli távolság miatt nem lehetett kapcsolat. A fenti problémák után jutunk el a második, és korban következő értelmezési lehetőséghez. Mint említettük, all. lelőhelyrész hosszanti árkaiban és a nagyobb méretű négyszögletes árokrendszerben római kerámia és téglatöredékek is előkerültek. Ennek alapján előfordulhat, hogy az árokrendszer nem kelta eredetű és nem kizárólag a használata nyúlt át a római időszakra, hanem kifejezetten ekkor született és profán célokat szolgált. Ez esetben az árkokból előkerült kelta kerámia más telep- vagy sírobjektumokból származhatott, az árokrendszer területén előkerült két kultikus jellegű objektum pedig a kelta temetőhöz tartozott és az árokrendszerrel történő együttes előfordulásuk pusztán a véletlen műve.

12

1 A lelőhely közelében mindenesetre több, római időszakhoz tartozó jelenség került elő, amelyek a közelben húzódó limessel álltak kapcsolatban. A kutatás szerint a római limes Várdomb (Ad-Statuas) castellumától D-re az 56. úttól Ny-ra húzódó D-i irányú dombvonulat lábánál futott, egy mai dülőút vonalával többé-kevésbé megegyezően.

12

2 A limesút vonalát jelzi az a Lajvér-pusztán talált mérföldkő is, ami a fenti dülőúttól kb. 150 méterre került elő. A Bátaszéktől Ny-ra fekvő Kövesden (Köves-Puszta) Wosinsky Mór egy nagyobb római épületet és római sírokat talált. A kutatás az utóbbi helyen, a Mórágyi-völgy torkolatában katonai állomás létét tételezi fel.

1

2' 11

7 Római téglatörcdék Pákozdon a 4. és az 5. gödörből került elő (PETRES 1972, 368.), Pilismaróton az egyik áldozati gödör aljában téglával kirakott részt találtak (PETRES 1972, 371.). llf

i Ugyanakkor figyelemre méltó és óvatosságra int bennünket, hogy vízfolyáshoz igazodó árkok a településhez is tartozhattak. Ilyen, vízfolyással párhuzamosan futó, kétosztatú árok került elő Érd-Tepecs késő kelta telepén (MRT 7. kötet 9/18. lh.), a telepet két oldalról egy-egy további árok zárta le (OTTOMÁNYI 2006, 80.). A közeli Baranya megyei Sátorhely - Újistállópusztán egy nagy méretű késő kelta település D-i felében egy mély és széles árok futott végig, É-i felét cölöpszerkezetes paliszád és további árkok tagolták (VOICSEK 2010b, 46.). ""GELENCSÉR 2010, 16. 12

0 A tiszafüredi példány esetében folyadékok elegyítésén alapuló szertartást feltételeznek (SZABÓ 2005, 172.). 12

1 Ez esetben a 148. gödör eredetileg hamvasztásos sír is lehetne, amelyből eltávolították a hamvakat, valamint a sertésállkapocs kivételével az esetleges mellékleteket is és egy csontvázas sírból származó állkapcsot helyeztek el benne. 12

2 VISY 1989, 114. 12

3 VISY 1989. 116. 39