Gaál Attila (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum évkönyve 32. (Szekszárd, 2010)

Orha Zoltán: Szekszárd-Tószegi-dűlő Árpád-kori teleprészlete

Fazekak A lelőhelyen talált fazekak és a cserépbográcsok nagy része a főzés során megégett, bekormozódott. A két típus 50-50%-os megoszlásban van jelen a főzőedények között. A fazekak méretük és formájuk szerint nagyon változatosak. A peremeik is több típusba sorolhatók. A fazekak általában széles szájúak, néha ferdén vágott, kihajló galléros, szögfej vagy vágott fedőtartós peremüek, válluknál vagy hasvonaluknál öblösödők. A párhuzamaik ismertek Tolna megyéből pl. galléros; Jágónak-Dáróvár,

1 Sárszentlőrinc-Birkajárás,

5

8 Váralja-Várfő

5

9, szögfej; Bikács-Belső-sziget,

6" SzakcsLeányvár,

6

1 vágott, fedőtartó; Kaposszekcső,

6

2 Kajdacs-Sánc lelőhelyekről.

6

3 A fazekak közel 1/3- a díszített. Leggyakoribb díszítő elem a csigavonal, hullámvonal, egyetlen esetben előfordul rádli-fogaskerék és hullámvonalköteg minta. A díszítés leggyakrabban az edény felső harmadán, oldalán, a perem alatt helyezkedik el. A széles közzel bekarcolt csigavonalas díszítésnél az egész oldalon „lefut" a minta, a széles hullámvonaldísznél pedig sávosan helyezkedik el. Fenékbélyeges alj, vagy aljtöredék nem került elő. Az aljtöredékek között volt két darab, melyeknek a talpán gyűrű futott körbe. A jelenség az edény készítésének módjához kapcsolódhatott, az edény alja szélesebb lehetett a korongnál, ezért „lelógott" arról és így egy vastagabb rész keletkezett a talp szélén.

6

4 Megemlítendő még egy bordázott fehérszínű peremtöredék és egy „konty" alakú fedőgomb is, mint jelentősebb leletek. Fazekak keltezése A lelőhelyen előkerült egy szürke, jól égetett, „csengő hangú" vonalköteggel díszített edény, melynek díszítési módjához nem található közeli párhuzam, azonban Ladánybene-Homokbányáról

6

3 van példa, hogy ez a korai 10-11. századra jellemző motívum még előfordulhat a 12-13. században is. A rádlidísz all. században terjedt el, és a 12. század végéig használták gyakrabban.

6

6 Az elzártabb helyeken a 13. század elejéig előfordult.

6 Szekszárdon az egyetlen nagyobb méretű égésnyomoktól mentes fazék vagy (palack?) oldalán fut körbe ilyen motívum.

6

8 Közeli párhuzama a használatának Dalmand-Sánci-dűlő,

6

4 Murga-Sánc, " kisalföldi párhuzamot is ismerünk Kajárpéc-Pokolfadombról. 1 A széles közzel bekarcolt tág hullámvonal a 11. közepétől jelenik meg és a 12. század végéig népszerű maradt. A 12. század folyamán az egész edény felületére kiterjedt,

7

2 a század közepétől a vonalak közötti távolság nő.

7

3 A lelőhelyről előkerült egy alacsonyabb fazék, melynek felületét ilyen díszítés borította. Az edény formájára analógia nincs, de a díszítésre vannak példák. Tolna megyei párhuzam a szélesen bekarcolt hullámvonalra nem található, de Dunaújvárosban,

7

4 Bényben

7

5 és Fenéken 6 találtak hasonló motívummal ellátott töredékeket. 5

7 MIKLÓS 2007, 238. 48. kép 1. 5

8 MIKLÓS 2002, 188. 10. kép 8. 5

9 MIKLÓS 1998, 150. 9. kép 4. 6

0 MIKLÓS 2007, 153. 139. kép 6, 8. 6

1 MIKLÓS 2007, 318. 350. kép 2. 6

2 MIKLÓS 2007, 246. 235. kép 4, 5. 6

3 MIKLÓS 2007, 242. 231. kép 9. 6

4 HOLL 1956, 180. 3. kép 6

5 V. SZÉKELY 1984, 266. 6

6SIMONYI 2005,48-51. 6

7 SZABÓ 1975,24. 6

8 Paraméterei miatt az edény esetében felmerült a tárolóedény funkció lehetősége. 6

9 MIKLÓS 2007, 166. 152. kép 1-2. 7

0 MIKLÓS 2004, 243. 7. kép 4. 7

1 TAKÁCS 1993a, 211.8. kép 7

2 SZABÓ 1975, 23. 7

3 JANKOVICH 1991, 191. 7

4 BÓNA 1973, 14. tábla 9. 7

5 TAKÁCS 1996. 154. 5. 7

6 JANKOVICH 1991,207. 11. kép 12. 323