Gaál Attila (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum évkönyve 32. (Szekszárd, 2010)

K. Tóth Gábor: A honfoglaló magyarság kettőslélek-hitével kapcsolatos jelenségek kelet-európai párhuzamai

A subbotici temetkezés, magyar voltát erősíti, hogy tőle nem messze Jelizavetgádon (ma Kirovográd), került elő egy övkészlet, melyet Fettich Nándor fényképezett le, és Dienes István közölt, mint a szerencsi honfoglalás kori övveretek legközelebbi párhuzamát. „Kétségtelen, tehát hogy Kijevtől 250 km-re délre magyar szállások voltak a 9. század közepe táján,"

19

2 Összefoglalás. A honfoglaló magyarság lélekhitéhez kapcsolódó jelenségek, amint láthattuk, a legtöbb esetben meg tudták erősíteni azt, hogy az adott temetkezések - ahogy azt már korábban gondolták - a kelet-európai ősmagyarsághoz köthetőek. A baskíriai szállásterületen, az említett Bolsie Tarhaniból, 16 részleges lovastemetkezés közül, 4 esetben előfordult jelképes trepanáció is,

1 ' Bolsie Tiganiból öt sírban együtt találhatóak a szemfedők és a részleges lovastemetkezések,

19

4 Szterlitamakról, szemfedők (két esetben) és részleges lovastemetkezések kerültek elő,

19

1 Tankejevkán, részleges lovastemetkezés 46 esetben fordult elő, 6 esetben lócsontok mellett szemfedők is voltak.

1"'

1 A később feltárt sírok között három esetben trepanáció nyomát is megfigyelték a koponyákon, s ezek mellett lómelléklet is volt, egy esetben pedig szemfedőt is találtak a sírban: 1012., 1059., 1065. sír.

19

7 Ehhez a négy temetőhöz kapcsolódó jelenségek olyan nagymértékben hasonlítanak a X. századi magyarság hitvilághoz fűződő elemekhez - nem beszélve az e munkában nem részletezett tárgyak párhuzamairól -, melyek révén nagy valószínűséggel kijelenthető, hogy ezek a temetkezések részben az ősmagyarság baskíriai nyugvóhelyeit képezhetik. Azért csak részben, mert ezekben az esetekben főleg a bolsie tarhani és tankejevkai temetők a volgai bolgárokhoz köthetőek, de nem szabad figyelmen kívül hagyni annak a lehetőségét sem, hogy az itt élt bolgárok a rítusok számos elemét az itt élő baskíriai magyarságtól vehették át. A vizsgált jelenségek alapján, tehát régészetileg meg tudjuk erősíteni, hogy az ősmagyarság legelső szállásterülete az Uráltól nyugatra. Baskíriában volt. Levédiában a manvelovkai temetkezés áll a legközelebb a honfoglalók temetkezési szokásaihoz. Manvelovkáról a részleges lovastemetkezés mellett egész arcot takaró szemfedő is előkerült.'"

s A vorobjevoi temetkezést csak kétségek árán tudjuk a levédiai magyarsághoz kapcsolni, mert egyrészt az írott források által behatárolt területen kívül esik, másrészt pedig azért mert a szaltovói bolgárok beékelődnek a Dnyepervidéki magyarok és a vorobjevoi temetkezés közé. Novonikolaevka, Suhaja Gomolsa, Tvjordohlebi és Zaplavka lelőhelyek tartozhatnak még a honfoglalók Dnyeper és a Donyec közötti (Levédiai) tartózkodásának bizonyítékai közé.

19

9 Érdemes azt is megjegyezni, hogy a Don és a Donyec által határolt területeken nincsenek magyar jellegű temetkezések, és trepanációk sem fordulnak elő ezen a bolgárok által lakott területen.

2"" Nagy jelentőséggel bírhat a Dnyeper és a Donyec között (Levédiában), a trepanációk elterjedése a VIII-IX. században, mert amennyiben a koponyalékelések elterjedését összekapcsoljuk, az ősmagyarság megjelenésével, akkor egy másodlagos bizonyítékot kapunk a Levédiai magyarság jelenlétéről. Azzal számolhatunk, hogy Donyec és a Dnyeper közötti területen, a Dnyeperhez közelebb eső vidéken, magyarok éltek - A. C. Pletnyova ismeretlen eredetű steppei csoportja -, míg a Donyec felé eső részen bolgárok.

2"

1 Az itt élő bolgárok átvehették, a magyarok által alkalmazott trepanálás gyakorlatát, de az Azovitenger vidékén élő, vagy a Donyectől keletre és északra élő bolgároknál a magyarokkal való közvetlen érintkezés híján nem jelenik meg ez a szokás. 19

2 MESTERHÁZY 1994, 198. 19

3 FÓTHI - MARCSIK - SVETLANA 2001, 46-49. l9

4CHALIKOVA-CHALIKOV 1981,50. i9

5AHMEROV 1955, 153-176. 19

6 KHALIKOVA - KAZAKOV 1977, 52-53 („L" tábla). 19

7 ÉR Y 1987/1988 115-116. 19

8 CSURILOVA 1986, 261-266. 19

9 Vorobjevo: FETTICH 1937, 50-51; Novonikolaevka: IVANOV 1999, 100-101; Suhaja Gomolsa: MIHEJEV 1982, 156-167; Tvjordohlebi: IVANOV 1999, 100; Zaplavka: IVANOV 1999,99-102. 20(

1 Egyedül a Dimitrovskoe esik erre a területre, ahol trepanált koponyát találtak, de ez a lelőhely is elcg közel van a feltételezett Levédia területéhez (ÉRY 1987/1988, 115; MEDNYIKOVA 2001, 252). 20

1 PLETNYOVA 1967, 187. 265