Gaál Attila (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum évkönyve 32. (Szekszárd, 2010)

K. Tóth Gábor: A honfoglaló magyarság kettőslélek-hitével kapcsolatos jelenségek kelet-európai párhuzamai

Etelközből is több esetben fordulnak elő, magyar jellegű temetkezések. Korobcsinó, a moldvai és a romániai IX. vagy X. századi temetkezések: Bukarest-Tei, Frumuçica, Grozeçti, Probota, és a szintén X. századinak tartott Ingül menti, Szubbotici sírok minden bizonnyal az etelközi magyarság temetőinek képviselői, a honfoglalást megelőzően, és azt követő időkben is. Érdemes megjegyeznünk, hogy a moldvai temetkezések inkább a przemysl-i, sudova visnya-i és krylos-i X. századi temetkezések sorába illenek be, három okból is: Először, mert a moldvai temetkezések kívül esnek a steppe zónáján. Másodszor, mert Pletnyova csoportjától is nagyobb távolságok választják el, harmadszor pedig azt kell megemlítenünk, hogy ezek a lelőhelyek egy védelmi vonalat képezhetnek a Kárpátok külső íve mentén, a X. században, kiegészítve a przemysl-i, sudova visnya-i és krylos-i lelőhelyek által képzet gyepű vonalat a Kárpát külső oldalán. A korobcinoi sírból, előkerültek lócsontok és halotti szemfedők is (szem-, szájlemezes és egész arcot takaró aranylemez).

2"

2 A moldvai sírok, a frumuçicait kivéve lovastemetkezések voltak, mellékleteik közel álltak a honfoglalók leletanyagához.

20

3 A subbotici sírban, a lélekhittel kapcsolatos elemek közül csak a részleges lovastemetkezés volt megfigyelhető, de a mellékleteknek a honfoglaló leletanyaggal való nagyfokú egyezése miatt, a temetkezést a X. századra keltezve, egyértelműen a magyarsággal hozták kapcsolatba.

2"

4 Ezen sírok közül is a korobcinóit a legnagyobb valószínűséggel, az etelközi ősmagyarsághoz lehet kötni, a lélekhittel kapcsolatos szokások alapján. Minden összevetve, elsősorban a baskíriai magyarsághoz köthető temetkezések kaptak megerősítést, abban a tekintetben, hogy ezek valóban magyar temetkezések voltak. Levédia és Etelköz területéről, az említett temetkezések közül néhányat a vizsgált jellemzők alapján szintén magyarnak tarthatunk. Nem mellékes az sem, hogy az általunk tárgyalt, levédiai és etelközi lelőhelyek egy jó része arra a területre esik, ahol Pletnyova ismeretlen steppei csoportja található. A feltételezett Levédiában - a Dnyepertől keletre - Manvelovka és Novonikolejevka esik erre a területre, s a határrészen található még Zaplavka, a csoport területén kívül, de még a steppe vidékén található Tvjordohlebi. "" Ettől még északabbra Kijevben került elő egy trepanált koponya,

2"" mely a magyarok kijevi jelenlétére utalhat a levédiai, vagy az etelközi korszakból. Suhaja Gomolsa már bolgár területen van, mint ahogy a harkovi, zeltojei, izjumi, zlivki lelőhelyek is, ahonnan trepanált koponyák kerültek elő (47. kép).'" Ez a jelenség esetleg - mint azt már említettük - a Levédiai magyarság által honosodtak meg a bolgárok Donyec menti törzseinél. A Dnyepertől nyugatra - Etelközben - Korobcino, Krinicki (csak trepanálás), Subbotici lelőhelyek találhatóak Pletnyova csoportjának területén.

2"* Mivel ebben a zónában nem számolhatunk a bolgárok jelenlétével, - úgy mint ahogy a Dnyeper és a Észak-Donyec között - szinte bizonyos, hogy a magyarok által hátrahagyott temetkezésekkel van itt dolgunk. 20

2 PRIHODNUK - CSURILOVA 2002, 185. 20

3 FODOR 1993, 17-44. 20

4 BOKIJ - PLETNYOVA 1989, 86-98. 20

5 Manvelovka: CSURILOVA 1986, 261-266; Tvjordohlebi: IVANOV 1999, 100; Zaplavka: IVANOV 1999, 99-102. Szaltovói műveltség ismeretlen steppei változata: PLETNYOVA 1967, 187. 20

6 GRYNAEUS 1996, 57-59. 20

7 ÉRY 1987/1988, 116-119. KOVÁCS 2005, 353. 20

8 KOROBCSINO: PRIHODNUK - CSURILOVA 2002, 183-193; Krinicski: ÉRY 1987/1988, 116; Novonikolaevka: IVANOV 1999, 100-101; KOVÁCS 2005, 352; ERDÉLYI 1977, 76; Szubbotici: BOKIJ - PLETNYOVA 1989, 86-91. 266