Gaál Attila (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum évkönyve 32. (Szekszárd, 2010)

K. Tóth Gábor: A honfoglaló magyarság kettőslélek-hitével kapcsolatos jelenségek kelet-európai párhuzamai

A férfi sírban még egy érdekes jelenséget lehetett megfigyelni, nevezetesen azt, hogy az elhunyt felső testét egy, mintegy 120-130 X 70-80 cm méretű lepel takarta (33. kép).'

s

l A szerzőpáros szerint a sírrítus legközelebbi párhuzamait, a honfoglalás kori temetkezések között lehet megtalálni. Hasonló temetkezések a Volgai Bolgárország kurgán nélküli temetőiből is ismertek, például Bolsie Tigani-ból ahol a részleges lovastemetkezések mellett szintén megtalálhatóak a sírokban a húsmellékletek is.

lí!

: Nem hagyható figyelmen kívül az sem, hogy a bolsie tigani sírokban megtalálható halotti maszkok (6., 12., 16., 24., 28. sírok), és az Ingül menti halotti lepel között összefüggések lehetnek.'*

3 A subbotici temetkezés datálása a következőkön alapult: 1. A vörös színű tmutarakányi típusú korsó (2. sír) a 10. század közepén készülhetett. 2. A vasnyílhegyek szintén a X. századra keltezhetőek (2. sír). 3. A hurkos fülű vaskengyelek és az egyenes pálcás vaszabla (2. illetve a 3. sír) ismét csak a X. századra datálható. 4. A női ezüst fülbevalók (1. sír) párhuzamai X. századi magyar sírokból ismeretesek. A karika alakú fülbevalók, hajkarikák (2. sír) a X-XI. században voltak elterjedve a steppén. A gyöngyök (1. sír) párhuzamai a 9. századi szaltovói kultúrából ismertek.

1X

4 Ez utóbbiak kivételével minden melléklet a X. századra keltezi temetőnket. Fontos még említést tenni, a fa gombok díszítéséről is (34. képAz aranylemezeken látható növényi dísz párhuzamait, a X. századi magyar tarsolylemezek körében kell keresnünk.""

1 A férfi sír legdíszesebb melléklete, az elhunyt fegyveröve, annak öntött csatja és veretei. Ezek ezüstből készültek, aranyozással. Az ötszögletű övcsaton egy emberi alak látható szétvetett térdekkel, dús szakállal. Bal kezében vékony „T" alakú botot tart. A szerzőpáros szerint ez balta vagy jogar lehet. Jobb kézfeje rituális tartásban van (mutató és a középső új nyújtva van, a többi be van hajlítva). A fej mindkét oldalán trapéz alakú tárgyak látszanak, melyek a fejviselethez tartozhatnak. Magán a csaton kétfelé ágazó levélminta, és a hatszögletű övvereteken is hasonló stílusú ábrázolások láthatóak. Két vereten álló alak figyelhető meg, feje körül szalagdísszel, kezében „szárnyakat" tart. További tíz veret ovális háromszög alakú. Itt az emberi alak, ülő pozícióban van, kezében a mell előtt „szárnyakat" figyelhetünk meg (41. kép). Az emberalakos veretek közé tartozik még egy szabályos félkorong alakú áttört veret is. Ezen egy szárnyas angyal látható, kinek a kezében ismét csak feltűnik egy „háromrészes szárny" vagy „sál". Az övhöz tartozott még két, macskafejet ábrázoló veret is.

1!

i' Szárnyas géniusz jelenik meg a redikori szíjvégen és csaton, (40. kép míg a hazai anyagban stilizáltabban ábrázolva látható ugyanez a motívum a mindszenti és a pancsovai szíjvégeken (38. kép).

1' Mindent összevetve az Ingül menti sírok „a honfoglaló magyarok leletegyüttesei sorába" tartoznak. A DAI-ban leírtak által tudjuk, hogy a Dnyeper és a Szeret folyók közti terület nagyjából a IX. század közepétől ugyanezen század végéig a magyarok szállásterülete volt, melyet Etelköznek neveztek. Ebbe a földrajzi és történeti keretbe nagyon szépen illenének az subbotici sírok, a probléma azonban az, hogy ezek a temetkezések, - legalább is a régészeti anyag tanúsága szerint - X. századiak, azaz honfoglalás utániak. A szerzők feltételezték, hogy „a nomád besenyők között kisebb magyar egységek tovább folytatták a nomadizálást" a régi Etelközi szállásterületen maradva.'

1"

1 Fodor István szerint a 895-ös bolgár-besenyő támadást figyelembe véve ez igencsak kétséges.

19

1 18

1 BOKIJ - PLETNYOVA 1989, 89. 2. kép. 18

2 BOKIJ - PLETNYOVA 1989, 92-93. 2. kép, 7. sír (kép). Volga vidéki, hasonló temetkezések: Tankejevka (KHALIKOVA KAZAKOV 1977, XII., XVI., XXI., XXIII., XXIV., XXV. t); Bolsije Tigani (HALIKOVA 1976, 2.A. kép). 18

3 BOKIJ - PLETNYOVA 1989, 95. 2. kép. Bolsie Tigani (HALIKOVA 1976, 2.A. kép). 18

4 BOKIJ - PLETNYOVA 1989, 95. 18

5 BOKIJ - PLETNYOVA 1989, 96. 4. kép. 1. ábra. 18

6 FETTICH 1937, LI-LXII. t. 18

7 BOKIJ - PLETNYOVA 1989, 89-91. 5. kép. 1-7. ábra, 6. kép. 188 FEXTICH 1937 XIV t 1-2. kép. 18

9 FETTICH 1937, III. t. 1-2. kép. A subbotici övveret ábrázolásának párhuzama Szogdiából ismeretes. A mervi vázán egy zoroasztriánus pap ül hasonló pózban, mint az subbotici övcsat szakállas alakja. A hosszú szakállú aggastyán, homlokán lévő szalagja diadémok díszítéséül szolgált a szaszanida udvarokban. Ezt általában egy szárnyas „géniusz" hozta. Ennek ábrázolása látható a subbotici övkészlet egyik övveretén is (MESTERHÁZY 1994, 200-201). 19

0 BOKIJ - PLETNYOVA 1989, 96-97. 19

1 FODOR 1993, 28. A férfisírból előkerült, fagombokat díszítő aranylemez ornamentikája Erdélyi 1. szerint nem tarsolylemezeink köréhez tartozik, hanem inkább a bizánci jellegű, gömb alakú díszgombokra emlékeztet. Nem tartja lehetetlennek a sírok X. századi datálását, bár hozzáfűzi, hogy a baskíriai, Isimbaji kurgántemetőből előkerült szíjvégen, egy a subbotici veret fiatal férfialakjához hasonló kép látható. A baskíriai temetkezés azonban a IX. századra keltezett (ERDÉLYI 1989, 98). 264