Gaál Attila (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum évkönyve 32. (Szekszárd, 2010)

Czövek Attila: Avar kori kohótelep Bátaszék határában

hogy a patak medrétől a domb tetejéig viszonylag széles sávot kutathattunk meg, illetve hogy a gyepvas kitermeléséhez, mosásához minden bizonnyal ideális hely lehetett a limonitos talajú " vízpart, sem ércpörkölőt, sem biztosan (kovács)mühelynek tartható objektumot nem találtunk.'

1 Csupán egy olyan objektum került elő, amit újraizzító tűzhely maradványának határozhatunk meg. Az 50 cm nagyságú, tojásdad alakú, rézsüs oldalú és íves aljú 6 cm mély gödör (192. objektum) feneke és fala a benne folytatott tevékenység miatt vastagon átégett (12. tábla E).

n Még egy, a vasolvasztáshoz kapcsolható jelenséget sikerült a feltárás során megfigyelni: a II. kohóbokor közelében a vékony humusz alján egy 1,5 méter átmérőjű bordós-vöröses, érczúzalékos foltot, ami az altalajba már nem mélyedt le. Somogyfajsz Árpád-kori kohótelepén talált hasonló foltok alapján a jelenséget a korabeli felszínre helyezett alapanyag kupacnak tarthatjuk.

3

3 Szép számmal került elő ugyanakkor a kohókkal valószínűleg egykorú ház, illetve sütőkemence. Az általában két tartócölöpös, 4x3 méter nagyságú (0,5-1 méternyire a földbe mélyített) épületeket vasművességre utaló leletek hiányában még akkor sem definiálhatjuk kovácsmühelyként, ha az avar korra jellemzően felszíni építménynek tartott objektumtípus félig földbe mélyített képviselőit ismerjük Magyaratádról

3

4, Tarjánpusztáról", Zamárdiból A kohászati objektumok és a hagyományos telepjelenségek számos helyről (például: Alsóbogát, Csalánosi-dűlő

3

7; Magyaratád, Pörössűrű

3

8; Tarjánpuszta, Vasasföld

3

4; Zamárdi 56, 58/A, 58/B, 89. lelőhely

4

0) közölt egyidejűségét bizonyítja lelőhelyünkön, hogy az épületek tűzhelyeinek, illetve a sütőkemencéknek az elkészítéséhez - főleg a platni hőtartó képességét fokozandó előszeretettel használták a kohókból kikerülő vassalakot az apróbb daraboktól a nagy szivacsos salaktömbökig. (12. tábla F) A kohógödrök betöltésében pedig gyakran találtunk a településhez köthető hulladékot: kerámiatöredékeket és állatcsontot. Az is alátámasztja a lakó és az ipari telep időbeli egymásmellettiségét, hogy térben is elkülönülnek objektumaik: míg a vaskohászat jelenségei gyakran metszik egymást, addig a feltárt területen a két telep objektumai között nincs szuperpozíciós viszony, a lakórész mintegy körbe öleli a kohókat. (2. tábla) A kohótelep datálása Abban a szerencsés helyzetben vagyunk, hogy több kohó munkagödrében a nagyobb mennyiségű salak és omladék mellett számos kerámiatöredéket is találtunk. A vonal- és hullámvonalköteggel díszített, durvább, kavicsos anyagú, lassúkorongolt, sötétbarnára égetett, kihajló, vágott peremű fazéktöredékek, illetve az igen finoman iszapolt, gyorskorongon készített, vékony falú sárga, sárgásbarna színű edénytöredékek alapján az objektumokat késő avar koriaknak tarthatjuk. Nem is beszélve arról, hogy a lelőhelyen előkerült többi avar objektumban is hasonló korú anyag volt.

4

1 83-84; Nemcskér: GÖMÖRI 2000/b, 118, 122) sikerült megfigyelni. 3

0 GÖMÖRI 2000/b, 257, 159/a, c kép. 3

1 Gömöri János véleménye szerint nem véletlen, hogy az avar kohótelepeken ritkán találunk egyértelmű kovácsmühelyt, mert ezek inkább felszíni, cölöpszerkezetes objektumok voltak. Ilyen került elő Nemeskér. Iván és Dénesfa vaskohóinak közelében ^ (GÖMÖRI 2000/b, 278). A vastag hamus, faszenes, apró salakdarabos betöltése alapján elképzelhető, hogy az eredeti funkciójának felhagyása után a 17. vaskohót is újraizzításra használták legalább egyszer, mielőtt végleg elpusztították. 3

3 GÖMÖRI 2000/b, 155. '

4 Az 1. ház ipari jellegét feltételezi a feltáró a benne talált kohászati termékek és a kemence utólagos átalakítása miatt (GÖMÖRI 2000/b 107-109). 3

5 GÖMÖRI 2000/b, 278. 3

6 Zamárdi 56. lelőhelyen a 228. épületben a tűzhely és a kürtő, Zamárdi 58/B lelőhely 141. épületében a vasszerszámok utalnak az objektumok funkciójára (GALLINA - HORNOK - SOMOGYI 2006, 160). 3

7 KÖLTŐ 1999, 204-206. 3

8 GÖMÖRI 2000/a, 172-174; GÖMÖRI 2000/b, 102-111. 3

9 GÖMÖRI 1977-78, 114-154; GÖMÖRI 1980, 317-345; GÖMÖRI 2000/a, 185-196. 4

0 GALLINA-HORNOK-SOMOGYI 2006, 160-165. 4

1 Természetesen az avar lelőhely korát a teljes - a lakó és a kohótelepről származó - leletanyag későbbi feldolgozása még tovább pontosíthatja. Ugyanakkor az előkerült kerámiaanyag a bátaszéki kohótípus bemutatására szorítkozó tanulmányunk keretein túlmutató kérdést is felvet. Az említett típushoz tartozó 4. vaskohó 8. század végére való archeomágneses datálása, valamint a finom szürke és sárga kerámia - más objektumoknál is megfigyelt - együttes előfordulása megerősíteni látszik azt a feltételezést 222