Gaál Attila (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum évkönyve 32. (Szekszárd, 2010)
Gallina Zsolt - Hornok Péter - Paluch Tibor - Somogyi Krisztina: Előzetes jelentés az M6 AP TO 10/B és 11. számú lelőhelyrészen végzett megelőző feltárásról. Alsónyék- Bátaszék (Tolna megye) 2006-2009
önmagukban talált edények, sírgödörnek interpretálható beásások. A teljes 10/b lelőhelyet tekintve a sírok és sírmaradványok 880 körüli számot adnak ki, az őskorinak meghatározottakkal együtt 900 körüli sírról beszélhetünk. A temetkezések lényegében az egész lelőhelyen lazább-sürübb, jól vagy kevésbé jól lehatárolható sírcsoportokban helyezkedtek el, bennük változó számú sírral. A lengyeli sírokra jellemző volt, hogy sok esetben egyértelmű gödörfolt nélkül jelentkeztek, „láthatatlanok" voltak, csak az edények vagy embercsontok, koponya nyesett felszínen jelentkező nyomai utaltak a sírra. A temetkezések helyzete nemcsak horizontálisan, de vertikálisan is eltérő. Sokszor egész magasan, a humuszrétegben jelentkeztek, máskor viszonylag mély fekvésű területen vagy mélyebb sírgödörben. így 2006-ban sokszor csak a talajvízben tudtuk kibontani a vázat. Ez a szintbeli különbség óhatatlanul kárt tett a sírok egy részében, a második vagy többszöri humuszolás ellenére is. A sírok szintbeli különbsége és „láthatatlan" volta all. lelőhelyrész esetében is elmondható. A 10/b általunk feltárt részén kevesebb temetkezést, illetve sírcsoportot találtunk, mint az E-on kapcsolódó szelvényben. Az ott megfigyelt és eddig publikált jelenségek, nagy értéket képviselő vagy szokatlan, különleges tárgytípusok stb. kisebb arányban, elszórtan jelentkeztek nálunk. A temetkezések zöme kevés számú, kevéssé „impozáns" mellékletet tartalmazott. A 3-4-nél több edényt tartalmazó sírok száma nem haladja meg a 15-20-at. Sok volt a bolygatott, hiányos, más objektumok által vágott sír, különösen a mélyfekvésű, talajvizes felületen, ahol a folt nélküli sírok alig látszódtak. Mindezek - a telepjelenségek számának csökkenésével együtt - a lengyeli telep és temető szélének relatív közelségére is utalhatnak ezen a felületen. A sírcsoportok közül azt említjük meg első helyen, ami a szelvény DK-i részén (az 1850. ároktól K-re és egy cölöpépítménytől D-re) határozottan elkülönült és 2-3 sírsorból állt (1615., 1658., 1752., 1769., 1790., 1798-1803., 1814., 1818., 1834. valószínűleg 1533., 1586., 1588. ide tartozott). A 3. sorban lévő sírok egymástól távolabb helyezkedtek és néhányat egy korábbi gödörre ástak (18. tábla 1-2.). Ebben sírcsoportban volt egy cölöpépítményes temetkezés (1658.) és egy kutyával eltemetett férfi is (1769.). E sírcsoport a későbbi összehasonlítás során az egyik alap- vagy kontrollcsoport lehet az alábbi jellemzők miatt. Helyzete a telepen belül elkülönült, határozott soros szerkezetű, a „normál" és a különleges temetkezések (1769. kutyás férfisír) együtt jelentkeztek, nem jellemző temetkezési szokás (pl. edények összetörve való sírba helyezése az 1802. sírban), rézleletek is (pl. 1799. sírban huzalkarperec) előfordultak. Feltehetően a lengyeli telep szélén különült el egy szórt sírokból álló „csoport" a 2007. évi rábontás során a csomópont ÉK-i szélén. A sírok meglehetősen távol helyezkedtek el egymástól, egyesével vagy néhány esetben kettesévei-hármasával. Úgy tűnik, e laza csoportban a férfisírok voltak többségben. E sírok közül a 2037. számút kell kiemelnünk a benne talált arcos edény töredék miatt (8. kép). Az eddig említett sírcsoportokon kívül voltak még sírcsoportosulások a 10/b általunk feltárt részén, általában szórtan, rendszertelenül helyezkedtek el, és kevés számú sírt foglaltak magukba. Ali. lelőhelyrészen 749 lengyeli temetkezést tártunk fel, amelyek között összesen 11 sírcsoportot lehetett elkülöníteni (19. tábla 2.) Némely esetben a sírcsoportok éles határokkal rendelkeztek, ilyenkor a sírok szorosan egymás mellett, gyakran egymásra ásva kerültek elő. Más sírcsoportokban a sírok elszórtabban jelentkeztek, ilyenkor a csoportok közti határok sem olyan élesek. Az egyik legfeltűnőbb, a felületen jól elkülönülő és igen sok sírt tartalmazó csoport (akár temetőnek is nevezhetnénk) all. lelőhely D-i részén került napvilágra, a vasúttól D-re. Ezt a temetkezési helyet minden bizonnyal megbolygatták a vasút építése során (7. tábla 1.; 19. tábla l.). 6 0 ''" A 2009. évi tervásatásunk egyik célja e sírcsoport nyomvonalon kívüli részének feltárása lett volna, ami azonban nem valósult meg, mert az adott területen akkor munkagép-állomás volt. 19
