Gaál Attila (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum évkönyve 32. (Szekszárd, 2010)
Gallina Zsolt - Hornok Péter - Paluch Tibor - Somogyi Krisztina: Előzetes jelentés az M6 AP TO 10/B és 11. számú lelőhelyrészen végzett megelőző feltárásról. Alsónyék- Bátaszék (Tolna megye) 2006-2009
szabályosság, miszerint minden esetben a cölöpépítmények szomszédságában, azok ún. tartozékaként jelentkeznének. Erre a jelenségre a nyomvonal É-i, MTA-Régészeti Intézet - Archeosztráda Kft. által feltárt szakaszán volt több példa. A 10/b általunk feltárt felében kevesebb számban és általában kisebb kiterjedéssel voltak jelen ezek az amorf agyagnyerőhelyek, mint all. részen. Itt ugyanis ez az objektumtípus (főleg az igen nagy méretű változat) különösen jellemzőnek tűnik, ezek a beásások uralják az itteni lengyeli teleprészietet. A kevés ház, valamint egyéb, kisebb-nagyobb gödör meglehetősen lazán helyezkedtek el az agyagnyerőhelyek közötti szabad területeken, kevés esetben ástak későbbi lengyeli telepobjektumokat ezekre az amorf gödrökre. Ali. lelőhelyrészen az objektumok típusának és arányának ilyen mértékű eltérése a lelőhely É-i részéhez képest, minden bizonnyal a település használatának más módjára utal, vagyis más szerepet tölthetett be ez a teleprészlet, mint a lakóépületekkel sűrűn beépített tömb. A feldolgozás során nemcsak az eltérő településhasználatnak a jellemzőit és hátterét kell majd kutatni, hanem az eltérő funkciójú településrészek időbeli, kronológiai viszonyát is egymáshoz képest. A 11. lelőhelyrészen a vasúttól D-re épületek nyomára nem bukkantunk a nyomvonalon, itt kisebb gödrök, nagyobb agyagnyerők és sírcsoportok kerültek elő.^ 2 DDNy-on tehát megközelítettük a lengyeli telep szélét. Ezt támasztják alá a 11. lelőhely folytatásának tekinthető, Magtár nevű lelőhelyrész 2008. évi feltárási eredményei is. Az itteni feltárt terület teljes szélességében még 160 m hosszan lehetett követni a lengyeli kultúra telepobjektumait, amelyeket egy Ny-K-i irányú, 1 m széles „V" profilú árok zárt le. A telep D-i szélén továbbra is az agyagnyerő gödrök voltak többségben, ezek mellett két hosszúház egy-egy cölöplyuksorát figyelték meg. x l A fentiekhez hasonlóan agyagnyerő- és szemetesgödrök voltak többségben Szebény-Émentető (M6 AP) 2008-ban feltárt lengyeli teleprészletén is, ahol az elszórtan jelentkező objektumok közül hiányoztak az épületek. Mindebből az ásató a telep szélére következtetett.^ 4 A lengyeli telepen hatalmas mennyiségű leletanyag, elsősorban kerámia, valamint állatcsont, patics, kevés kislelet, kőanyag, kova került elő. Sajnos az egyébként is gyengébben égetett és durvábban soványított anyagú kerámiák állagát a talajvíz tovább gyengítette. A kerámiatípusok a sírkerámia összetételéhez hasonlónak tűntek a terepi megfigyelések alapján. 5 5 A lengyeli telepen belül előfordultak egymást vágó jelenségek (például épület vágott agyagnyerő gödröt a 10/b lelőhelyrészen). A feldolgozás során ezek elemzése lesz az egyik kiindulópont a település belső periodizációjának kimunkálásában. Ugyanilyen fontos szempont lesz a telepjelenségek, cölöpházak és a sírok szuperpozícióinak vizsgálata a telep és a temető viszonyának meghatározásában. Ali. lelőhely ÉK-i részén lévő házak közül például a 2937. épület vágott néhány lengyeli sírt. Ali. lelőhely D-i folytatásában a K.Ö.Sz. munkatársai is beszámoltak a telepjelenségeket vágó sírokról. 5 6 A 10/b általunk feltárt részén az 1957. hosszúház, és annak „sorában" lévő két építmény területén, illetve azok környezetében lévő sírok esetében (5. kép) nem ilyen egyértelmű a házak és a temetkezések időbeli viszonyának megállapítása. Az 1957. hosszúház szélétől közvetlenül É-ra 3 sír (1900., 1877., távolabb 1876.) helyezkedett el. A K-i hosszú oldal vonalában további sírok voltak, gyakorlatilag az épület alapterületén belül (1912., 1945., 1950.). (Ehhez a laza sírcsoporthoz további sírok tartozhattak az épülettől K-re, egy korábbi kemencés munkagödör betöltésére ásva.) Az 1957. ház DNy-i oldalán további sírok csoportját tártuk fel, amellyel kapcsolatban több kérdés is felmerül. 5 7 Ezek egyike, hogy a sírcsoport milyen időbeli viszonyban lehetett az 1957. házzal, illetve a szomszédos épülettel. Az utóbbi épületnek a D-i részéből csak néhány cölöplyuk maradt meg, részben a későbbi, bronzkori és kelta objektumok bolygatása miatt, amelyek a lengyeli sírokat is érintették. (E ház É-i szélét a fentebb ^ Ugyanilyen volt az objektumok összetétele a 2009. évi tervásatásunkon is. 5 3 GELENCSÉR 2010, 16. 5 4 LIGNER 2010, 20-21. A lengyeli kultúra telepkerámiájának egy részét - meghatározott szempontok szerinti objektumokból - Somogyi Krisztina dolgozza fel „A lengyeli kultúra telepkerámiájának feldolgozása és értékelése Alsónyék-Bátaszék lelőhelyen (Tolna megye)" című tervezett doktori disszertációjában. 5 6 Lásd 30. jegyzet! 5 7 E sírcsoporton belül úgy tűnik, mintha két tömörülés is felfedezhető lenne. Külön figyelmet érdemelnek az 1981. és 2016. sírok, amelyek egymással szuperpozícióban voltak. Ez az egyik szuperpozíció azon kevésből, amit a 10/b lelőhelyrészen a lengyeli sírok között megfigyeltünk. 17
