Gaál Attila (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum évkönyve 32. (Szekszárd, 2010)

Gallina Zsolt - Hornok Péter - Paluch Tibor - Somogyi Krisztina: Előzetes jelentés az M6 AP TO 10/B és 11. számú lelőhelyrészen végzett megelőző feltárásról. Alsónyék- Bátaszék (Tolna megye) 2006-2009

általunk feltárt cölöpházak nem különböznek a lelőhely É-i részén dokumentált többi épülettől, amelyek szintén 20-25 m hosszúak, 7-9 m szélesek voltak, kettő, néha három helyiségből álltak, olykor előtérrel. Alaprajzuk téglalap vagy kissé trapéz. Nagy valószínűséggel emeletes építményeket is emeltek a telepen.

4' Ritkán fordult elő a házak szuperpozíciója, vagyis egymásra építése. A lengyeli telep alapvetően hosszúházakkal jellemezhető „településtömbje" tehát a 10/b lelőhelyrész teljes É-i és Ny-i részén megfigyelhető volt.

4

4 7. kép: Az 5259. számú alapárkos cölöpépítmény a lengyeli kultúrából (10/b, 2007.). Ezzel szemben all. jelű lelőhelyrészen a telepjelenségek más arányokkal jellemezhetők. Itt a lengyeli telep nagyobb részét gödrök, főként agyagnyerőhelyek tették ki. A nyomvonal középső harmadától indulva D felé húzódik tehát az a lengyeli teleprészlet, ahol az agyagnyerőhelyek, különböző gödrök és számos sír, sírcsoport között egy hosszúházat találtunk. Az 534. számú objektum (7. tábla 1.; 14. tábla 1.) a vasúttól közvetlenül É-ra helyezkedett el. A többi 3 épület a feltárt terület ÉÉK-i szélén sorakozott egymás mellett (2937., 2994., 3084.) (11. tábla 1.; 14. tábla 2.) ott, ahol a telepjelenségek jóval szórtabban helyezkedtek el a fent említett D-i részhez képest. Valószínűleg a Lajvér-patak, illetve annak valamelyik ága gyakorlatilag elmoshatta az itt lévő lengyeli agyagnyerő egy részét. Ali. lelőhely házainak felépítése megegyezett a már bemutatottakéval. Azokat ÉÉNy-DDK-i irányba tájolták. Hosszuk 18-26 m között, szélességük 6,5-8 m között változott. Az épületek méretével egyenes arányban nőtt a cölöplyukak száma is, amelyek sűrű sorokba rendeződtek az épület négy szélén, mintegy bekeretezve azt. Az oszlopok által övezett terület közepén, a rövidebbik tengely vonalában nagyobb ovális gödröt, illetve gödröket (1-3) találtunk. Az ezekben álló nagyobb méretű oszlopok egyrészt a legfontosabb központi részeken támasztották meg az épület tetőzetét, másrészt az épület belső tagolásában is szerepet játszhattak (belső osztófal). Némely esetben, a főtengely vonalában több és nagyobb, ovális alakú oszlophely is előkerült, amelyek a tetőszerkezet további alátámasztására utalhatnak. A házak közönséges téglalap alaprajza mellett az alapszerkezethez egy esetben (3084.) DNy-on egy kisebb (5,2x6,5m) négyzetes, szintén cölöplyukak által keretezett rész is csatlakozott (15. tábla 2). Hasonló figyelhető meg a 10b lelőhelyen, ahol két szomszédos szintén négyszögletes rész (2438.) csatlakozott a ház DNy-i részéhez (15. tábla l.)Ö Elképzelhető, hogy itt lehettek az épületek bejáratai vagy valamilyen melléképület csatlakozott a házhoz. 4

3 ZALAI GAÁL - OSZTÁS 2009a, 246.; 2009b, 112. 4

4 ZALAI GAÁL - OSZTÁS 2009b, Abb. 33. 4:

1 Hasonló jelenség figyelhető meg all. lelőhely 2008. évi K.Ö.SZ. által végzett feltárásán, ahol a feltárt két épület cölöpsora Ny-i oldala E-i és D-i vége mentén is 4-4 cölöplyukból álló sor ugrott ki (GELENCSÉR 2010, 16.). 15