Gaál Attila (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum évkönyve 32. (Szekszárd, 2010)

Kovacsóczy Bernadett: Avarkori temető Hőgyészről

Gyűrűk A hőgyészi temetőből összesen három gyűrű ismert, mindegyik a 8. számú sírból. Gyűrűt az avar korban nők és férfiak egyaránt viselhettek, mindkét kézen, egyszerre akár többet is."

: Az első, egy viszonylag széles (sz.: 0.9 mm) pántgyürű (V/. tábla, 7). Nem túl vékony bronzlemezből készítették - ennek köszönhetően állapota kimondottan jó. Végeit egyenesre levágták és egymásra hajlították, majd egy szegeccsel rögzítették. Poncolt hátterű növényi inda látható rajta. Közvetlen párhuzamát egyelőre nem találtam, de ez betudható a mintabeli sokféleségének, aminek csak a mester fantáziája, valamint a divat szabhatott határt. Motívumvilága és annak technikai kivitele nem kimondottan jellemző az avar kori bronztárgyakra. Hasonló indamotívum a megmunkált csontlemezeken jelenik meg, tehát eredetét valószínűleg ezen a területen kell keresni. Ezt az elképzelést erősíti meg Fancsalszky Gábornak, a későavar kori övveretek mintakincs-vizsgálatával kapcsolatos eredménye, amiben többek között a megmunkált fa- és csonttárgyak ilyenfajta szerepét hangsúlyozza."

1 A pántgyürűk Kárpát-medencei megjelenése a VII. századra tehető, de a virágkorukat a VIII. század végén, IX. század elején élték. Az indák poncolt hátterű díszítése talán kapcsolatba hozható a későavar övvereteken alkalmazott poncolásos technikával, s, ha ez így van, az segíthetne a típus pontosabb kormeghatározásában. A vésett-poncolt indák az övvereteken az egész VIII. században megvannak, de virágkorukat a VIII. század végén élik.

13

4 A második gyűrű (VI. tábla, 8) a pajzsocskás gyűrűk csoportjába tartozik. Ez a típus a pántgyürűkből fejlődött ki. A kettő közötti átmenetnek tekinthető az érsekújvári 511. számú sír hasonló gyűrűje."' A hőgyészi példány fején egy nagy trébelt dudor,

1"' körülötte trébelt gyöngykoszorú" látható, ami a pánton is folytatódik. Hasonló ismert az alattyáni 619. számú sírból.

1 s Mindkettőnek a végeit egyszerűen csak egymás mellé hajlították, szegeccsel nem erősítették össze"''. Kovrig Ilona összegyűjtötte a típus rokonpéldányait, ide sorolva a formailag megegyező, de fogazott díszítésű darabokat is. A trébeltek közül a Keszthely Fenékpuszta 11. és 38. számú sírokból,

16

0 Pécs - Belváros

16

1, Keszthely - Dobogó

16

2, Keszthely 65.

163 Sopronkőhida

16

4 lelőhelyekről származó darabokat említi. Vésett-fogazott példányok Lipp Vilmos keszthely - fenékpusztai ásatásából

1'" és Szebény I. lelőhely 195. számú sírjából

16

6 származnak. Formailag hasonló gyűrűk ismertek Érsekújvár temető 56."' , 136."

l

S és 511."'" számú (női) sírjaiból. Zlata Cilinská kiegészítette a listát az akkor még publikálatlan az alsógelléri (Holiare) 146., 507., 710. számú sírok

17

0 és Prsa 46. számú sírjának

1 1 gyűrűivel. A lista kiegészíthető az azóta közölt Vác - Kavicsbánya lelőhely 221.

17

2 és 405.

1/3 számú sírjainak gyűrűjével. Nem összekeverendő ez a típus azokkal a rombuszfejü gyűrűkkel, amik formailag (a pajzsos kiképzésük alapján) emlékeztetnek a hőgyészire, viszont spirálisan tekeredő pánttal bírnak (pl.: Ménfőcsanak- Bevásárlóközpont 715, 620. sírok,

1'

4 Várpalota, Pécs-Kertváros

1 "), ezek ugyanis korábbiak (a VII. század, 8. század eleje) és bizánci eredetűek

1'

6. 15

2 CILINSKÁ 1966,156. 15

3 FANCSALSZKY 2007, 121. 15

4 FANCSALSZKY 2007, 120. 15

5 SZŐKE B. M. 1992, 871. 15

6 Buckel, Id.: KOVRIG 1963, 166. Magyar fordításban 321. 15

7 Perlensaum. Id.: KOVRIG 1963, 166. Magyar fordításban 321. 15

8 KOVRIG 1963, XL. 15

9 KOVRIG 1963, 166. "'" KOVRIG 1963, 166. Az 1952. évi ásatásból, ami a könyv megjelenésekor még nem publikált. 16

1 KOVRIG 1963, 166. 16

2 KOVRIG 1963, 166. 16

3 KOVRIG 1960, 145, 161-162.; 16

4 KOVRIG 1963, 166. 16

5 KOVRIG 1963, 167. 16

6 GARAM 1975, 66. Fig. 195. 16

7 CILINSKÁ 1966,265. Taf. xxin. 16

8 CILINSKÁ 1966,273. Taf. xxxi. 16

9 CILINSKÁ 1966,317. Taf. LXXV. 17

0 CILINSKÁ 1966, i58. l7

1TOCIKA, 1963, Abb. 42. 17

2 TETTAMANTI 2000, 139. Taf. 11. 17

3 TETTAMANTI 2000, 151. Taf. 23. 17

4 MOLNÁR et al. 2008, 125. 157