Gaál Attila (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum évkönyve 32. (Szekszárd, 2010)
Kovacsóczy Bernadett: Avarkori temető Hőgyészről
Az alattyáni gyűrű a VIII. század végén, a század végével bezárólag 1' került a sírba. Az alattyáni és az érsekújvári 511. számú sírból származó gyűrű egyezésére Zlata Cilinská hívta fel a figyelmet, 1' 8 tehát mindkettő a hőgyészinek közvetlen párhuzama. Cilinská megfigyelése szerint ezek a darabok spirális végű karikákkal gyakran fordulnak elő. A forma továbbél, hiszen a pajzsocskás gyűrűk a IX. században megjelennek a szlávoknál, mégpedig Morvaország területén és az ausztriai Duna-vidéken.' 4 A 8. számú sír harmadik gyűrűje egy egyszerű, díszítetlen, viszonylag vastag lemezből készített, igen keskeny pántgyűrű (VI. tábla, 9), amelynek végeit egymásra hajlították, de nem rögzítették. Későavar leletkörnyezetből való előkerülése szól csupán későavar értelmezése mellett. Használati tárgyak Karikák Változó darabszámban és méretben, a medence környékéről, három sírból kerültek elő vaskarikák. A 8. számú sír karikái (egy nagyobb, erősen töredezett és három kisebb) (VI. tábla, 14, 16) rendezetlen helyzetben fekszenek. Rendeltetésük ismeretlen. A 9. számú sír karikája (V. tábla, 13) hozzákorrodálódott egy hengeres, lemezes, tütartónak meghatározható tárgyhoz. Valószínűleg ennek az övre való rögzítésére szolgált. A 12. számú sírban két karika (VII. tábla, 15) volt. Funkciójuk feltételezhetően összefüggésbe hozható a jobb combcsont mellett talált nagyméretű vaskéssel, s talán a tarsolyzáróval is - esetleg ezek felfüggesztését szolgálhatták. Kések A 2. és a 12. számú férfisírokból egy-egy nagyméretű kés származik. A 2. számú sír késének felerősítési módjára - ahogy arra már korábban utaltam - a sírban elfoglalt helyzete alapján lehet következtetni. László Gyula és Tomka Péter 1 8" nyomán az övforgó segítségével történő felerősítés lehetősége a legelfogadhatóbb. A 12. számú sír késének felerősítési módja nem egészen tisztázott, de lehetséges, hogy összefügg a vaskarikák egyikével. 18 1 A 6. és 11. számú férfisírokból egy-egy kisméretű vaskés került elő. A 6. számú sírban a kés a szeméremcsont közelében, jobb oldalon látható, de semmi nem utal felerősítésének módjára. Ali. számú sírban a jobb combcsont proximális végének külső felén feküdt a kés. Ezzel egy vonalban, a combcsont belső felén kisméretű vascsat volt megfigyelhető, amelynek a kés övre szerelésével való kapcsolatbahozhatósága Tomka Péter megfigyeléseiből kiindulva nem valószínű 1 8". A 6. és 11. számú férfisírokban, felerősítésre szolgáló eszköz hiányában, sima szíjkapcsolásos 18 1 felerősítés feltételezhető. Kisalföldi avar temetők vizsgálata során Tomka Péter a kés helyzetével kapcsolatban arra az eredményre jutott, hogy azok, - bár vannak kivételek -, a férfiak övén a jobb oldalon, viseleti helyen találhatóak meg. 184 Ez a szokás a hőgyészi férfisírokban is megfigyelhető. A méretet illetően nem ilyen egységes a kép, hiszen Hőgyészen a férfisírokban kis- és nagyméretű kések egyaránt előfordultak. A hőgyésziek közül a két, gazdagabb melléklettel eltemetett férfi sírjában voltak a nagyobb méretű kések, míg a szegényesebb, egyszerűbb mellékletüekben a kisebbek, ebből azonban messzemenő következtetést nem lehet levonni. 17 5 GARAM 2001, 80. 17 6 GARAM 2001,81. 17 7 KOVRIG 1963, 168. 17 8 CILINSKÁ 1966, 158. i7 9POULÍK 1948, 54., CILINSKÁ 1966, 158. 18 0 TOMKA 1972,71. 18 1 TOMKA 1972, 71. A kések felerősítésének minimum három lehetséges módját említi. Történhet sima szíjkapcsolással, szíjelosztó vaskarikával vagy propeller alakú verettel. 18 2 TOMKA 1972, 71. Nem zárja ki a csatok esetleges szerepét a kés felerősítésében, de ezt megerősítő megfigyeléseket sem tett. 18 3 TOMKA 1982,71. 18 4 TOMKA 1972, 68. 158
