Gaál Attila (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum évkönyve 32. (Szekszárd, 2010)

Kovacsóczy Bernadett: Avarkori temető Hőgyészről

tehető'

3 Együtt jelennek meg a karikacsüngővel ellátott, lemezes, kettős háromszög alakban kivágott veretekkel, előfordulnak tokos felerősítésű nagy szíj végekkel, valamint griffes veretekkel is.

7

4 Záródási idejük a IX. század eleje. A 8. számú sírban többszörösen összetett, aranyfóliás rúdgyönggyel, pántgyürüvel és rombuszfejű, pajzsocskás'

5 gyűrűvel, míg a 12. számú sírban spiráliscsüngős karikával kerültek elő. Ovális fejű bronzcsat A már említett griffes veretek háttérbe szorulásával (VIII. század közepe)

7

6, a VIII. század harmadik harmadában kerülnek előtérbe az indás, lapos indás motívumok, amelyek az avarkor legvégéig jellemzőek

7', s megjelennek az olyan, pajzs alakú szíjlapos, csuklós szerkezetű, ovális fejű csatokon is, mint a hőgyészi 2. számú síré (IV. tábla, 2). Az inda az esetek egy részénél az óramutató járásával ellentétesen (pl.: Alattyán 369.sír'\ Budapest XXI - Csepel, Szabadkikötő „I".sír 9, Budapest XXII. Vöröskereszt u.13.sír

8

0, Orosháza - Bónum - téglagyár D.sír.

8

1, Szebény I. 97.sír.

8

2. Székkutas- Kápolnadülő 201

8'. és 369.sír

8

4, Tiszafüred 1221.sír

8

1) másik részénél, mint a hőgyészi darabon is (pl.: Szarvas - Grexa téglagyár 375.sír

8

6), azzal megegyező irányba tekeredik, de ez önmagában nem hordoz többletjelentést. A csuklós szerkezetű csatok a VIII. század utolsó harmadában (SPA III a)

8

7 jelennek meg. Vascsatok Az avar kori sírokból származó övcsatok nagyobb része vasból készült, s nők, férfiak, gyerekek ruházatának egyaránt részét képezhették. Hőgyészen ilyenek, az 1.(elveszett), a 4. (/V. tábla, 28, 29), a 7. (V. tábla, 4), a 8. (VI. tábla, 15), 9. (V. tábla, 10), 10. (VII. tábla, 7) számú női és a 11. számú (V. tábla, 16) férfi sírban voltak. Nagy számuk ellenére, amennyiben olyan öv részeként kerülnek elő, amelyen semmiféle veret (illetve a sírban más, datáló értékkel bíró tárgy) nincs, nem kimondottan alkalmasak kor meghatározására.

8

8 Övtartozékok Övveretek A hőgyészi 2. számú sír övét fordított pajzs alakú csüngős veretekkel díszítették (IV. tábla, 6-12). A verettípus sokszínűségére utal, hogy a formai egyezés ellenére mind a felső, mind az alsó tagok általában nagy változatosságot mutatnak, gyakran csak igen apró eltérésekkel, s mindkét tag, lehet „teli", illetve áttört (utóbbiak a hőgyészi darabok) is. A Budapest, XXII. kerület, Vöröskereszt utca 13. számú sírból

8

4 a hőgyészinek tökéletes mása ismert, a Szebény I. 97.sír

91

1 vereteinek csüngője annyiban különbözik, hogy 7

3 DAIM 1987, Abb. 29.; KISS A. 1996, 210. 7

4 KOVRIG 1963, 158.; GARAM 1995, 228.; FANCSALSZKY 2007, 119. 7

5 Schildchenfingerring, Id.; CILINSKÁ 1966, 158.; SZŐKE B ,M. 1992, 869. 7

6 DAIM 1987, Abb. 28. 7

7 KOVRIG 1963, 158. 7

8 KOVRIG 1963, Taf. XXV. 7

9 NAGY M. 1998, II., 134. Taf. 126. 8

0 NAGY M. 1998, II., 140. Taf. 132. 8

1 JUHÁSZ 1995, Taf. XIV. 8

2 GARAM 1975, 59. Fig. 8. 8

3 B. NAGY 2003, 145. 72. kép. 8

4 B. NAGY 2003, 201. 128. kép 8

5 GARAM 1995. Taf. 161. 8

6 JUHÁSZ 2004, 158. Taf. XLIV. 8

7 DAIM 1987, Abb. 29.; KISS A. 1996, 210. 8

8 SZALONTAI 2003, 375. 8

9 NAGY M. 1998, II. 141. Taf. 132. 9

0 GARAM 1975, 59. Fig. 8. 152