Gaál Attila (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum évkönyve 32. (Szekszárd, 2010)
Hajdú Tamás: A bronzkori Dunántúli mészbetétes edények kultúrájának bonyhádi temetője feltárása és az embertani leletek feldolgozása során alkalmazott módszerek tanulságai
felnőtt egyén nemének meghatározása a hiányos és töredékes csontok miatt bizonytalan, azonban a csontok gracilitása alapján nem zárható ki, hogy a fent említett egyén nő lehetett. A fentiekhez hasonlóan szintén két egyén maradványait különítettem el három sírból, a töredékek túlnyomó többsége azonban ezekben az esetekben csak az egyik egyénhez köthető. A kevés azonosítható töredék alapján így nem dönthető el egyértelműen, hogy a másik egyénhez tartozó csontok a máglya készítésének helyén, vagy a hamvak sírba helyezésekor keveredtek-e oda, vagy pedig ezek is kettős temetkezések lehettek-e. A BBQ80 jelzésű sírból egy felnőtt nő és egy magzat, vagy koraszülött koponyatöredékét (os temporale pars petrosa) azonosítottam. Nem zárható ki, hogy ez a nő terhes lehetett, vagy pedig a szülés közben, illetve röviddel azt követően vesztette életét, és az újszülöttet ugyanazon a máglyán égették el, mint a felnőtt nőt. Ebben az esetben ez a sír szintén kettős temetkezés lehetett. A BBQ131 jelzésű sírba egy gyermek maradványai mellett négy olyan csonttöredék (két koponya- és két vázcsont darab) is volt, mely egy nem meghatározható nemű felnőtt egyénhez tartozott. A BBQ136 jelzésű temetkezésben két nem meghatározható nemű felnőtt egyén töredékei voltak, azonban a maradványok egy kivételtől eltekintve (mely egy felnőtt egyén 2. nyakcsigolyája volt) csak az egyik egyénhez köthetők. A BBQ163. objektumban (szórthamvasztásos sír) a hamvakat két külön csíkban szórták a sírgödörbe. Ezért az ásatáson felmerült az a kérdés, hogy ez a két csík két külön egyén maradványait tartalmazta. Vizsgálatom eredménye alapján azonban kiderült, hogy mindkét csíkban ugyanazon egyén maradványai voltak. Elképzelhető, hogy a temetkezés során a sírt készítők valóban két csíkban helyezték el a hamvakat, de azt sem zárhatjuk ki teljes mértékben, hogy a két csík közötti területen is lehettek hamvak, de a későbbi talajművelés (bolygatás) során ezek megsemmisültek. A kettős temetkezések esetében a rítus során az eltemetettek elkülönítve kezelésének vizsgálata A bonyhádi leletanyagban egy esetben sikerült teljes biztonsággal kimutatni, hogy a kettős temetkezés során egyértelműen törekedtek az elhamvasztott egyének csontmaradványainak az elkülönítésére. A BBQ 186 számú sírban egy felnőtt férfi töredékei a sírban szétszórva helyezkedtek el (BBQ186J7), egy felnőtt nő maradványait egy edény tartalmazta (BBQ186J8), melyben volt még egy kis bögre is (BBQ186J6). . A BBQ38 jelzésű szórthamvasztásos temetkezésből egy felnőtt és egy gyermek maradványai kerültek elő. A sírban lévő egyik edényben (BBQ38J11) és a „tengelyben" beszórt égetett csonttöredékek (BBQJ36) között a felnőtt és a gyermek összekeveredett maradványai voltak, a BBQJ8 jelzésű edény azonban csak a gyermek maradványait tartalmazta. Elképzelhető, hogy ugyanazon a máglyán égették el ezt a két egyént, de törekedtek a sírban történő elkülönítésükre, a beszórt hamvak közé pedig véletlenül keveredtek a gyermek csontjai (a gyermek megmaradt töredékeinek nagyobb része ugyanis az edényben található). A BBQ42 jelzésű urnasírból, az urnában (BBQ42J22) és abból kiszóródva (BBQ42J23) egy 2-3 és egy 13-15 éves gyermek összekeveredett maradványai voltak. Az urna mellett volt egy olyan edénytöredék is (BBQ42J 16), melynek közeléből csak az idősebb gyermek maradványai kerültek elő. A sírokban az eredeti anatómiai rend esetleges megtartásának vizsgálata Két sír kivételével a szertartást végzők egyáltalán nem törekedtek az égett csontok anatómiai rendjének megtartására. Két esetben viszont a testeket egyértelműen a sírban égették el. A BBQ84 jelű sírból feltárt juvenis korú (14-16 éves) egyént a sírban hamvasztották el. A testet 4 régióra osztva (fej, mellkas, medencetájék, lábak) szedtük fel. A vizsgálat során kiderült, hogy bár a töredékek az adott tájékon belül keveredtek egymással, de a normális anatómiai helyzettől eltérő régióba mindössze csak néhány töredék került. Ez a tény arra utal, hogy a vizsgált egyén teste valószínűleg a máglya elégésekor és szétesésekor veszítette el pontos anatómiai rendjét, azonban mivel ez a keveredés semmiképpen nem volt nagymértékű, ebből következően a test nem helyezkedhetett túl magasan a máglyán. Amennyiben a test a máglyán magasabban feküdt volna, a vizsgált régiók között a megfigyeltnél jóval nagyobb keveredés jött volna létre. 131