Gaál Attila (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum Évkönyve 31. (Szekszárd, 2009)

Kollarits Krisztina: „Tormay Cécile-nek igaz rokonérzéssel Babits Mihály". Adalékok Babits Mihály és Tormay Cécile kapcsolatához

Klebelsberg törekvése - a müveit, nemzeti középosztály megteremtése A trianoni döntés legsúlyosabban a középosztályt, mindenekelőtt az állami tisztviselőket érintette. A magyar állami adminisztráció összeomlásával elveszítették megélhetésüket, „80 százalékra becsüljük azoknak a számát, akik az ország elcsatolt kétharmad részének igazgatásából, értelmiségi apparátusából visszatelepültek az ország közepére. "

3

3 Klebelsberg Bethlen Istvánnal együtt meg volt győződve arról, hogy az ún. úri középosztályt gazdaságilag és kulturálisan fel kell emelni, mivel ennek hiányában Magyarország egyszerű paraszti ország színvonalára fog lesüllyedni, s ez „szociális felfordulások és nagy nemzeti értékek pusztulása nélkül nem volna lehetséges. "

3

4 A középosztályban látták az igazi nemzetfenntartó erőt, nemcsak tagjainak képzettsége miatt, hanem azért is, mert ők működtetik az államot, a mindennapi életnek keretet adó intézményeket. Klebelsbergnek kultuszminisztersége kilenc éve alatt (1922-31) a szellemi élet minden területére gondja volt: a tanyasi iskoláktól az egyetemekig és a Collegicum Hungaricumokig, a levéltártól a Szegedi Szabadtéri Játékokig és az alföldkutatás megszervezéséig teijedt tevékenysége. A 20-as években kulturális programjának középpontjában mégis a művelt középosztály megteremtése állt. „1922-26 között megszervezik az ország tudományos, egységes intézményrendszerét, állami dotációban részesítik az Akadémiát, egységes szervezetbe vonják a múzeumokat, a levéltárakat, az 1910-es években megkezdett egyetemi építkezéseket gyors ütemben folytatják Debrecenben, Szegeden, Pécsett. "

3

5 A művelt középosztály megteremtése céljából segítette világra Klebelsberg a Napkelet című irodalmi lapot is, melynek első száma, hosszú szervezés után, 1923. január l-jén jelent meg. Programja szerint egyrészt a magyar klasszikusok hagyományait folytató, nemzeti szellemű irodalomnak akart teret adni, másrészt a közönség nevelését, ízlésének formálását tűzte ki célul. Horváth János, a kritika rész szerkesztője ezt így fogalmazta meg: „E folyóirat szívvel-lélekkel óhajtja s akarja egy új magyar közízlés kizsendítését; a történelmi folytonosság elvét sérthetetlennek proklamálja; s bármit hozzon a jövő, irodalmi ízlésben s annak minden feltételében a magyar gyökerüség s magyar közösség elvét hirdeti. [...]Legyen e folyóirat mintegy kijelölt irodalmi szerve egy újabb, egységes magyar közízlés létesülésének.f...] Szervezzen közönséget, öntudatos tényezőjét az irodalmi életnek, mely ismeri ízlése történeti tapasztalatát s azon állva tiltja, fogadja el a korszerűt. "

3

6 Egy legenda eloszlatása A szakirodalomban többször felbukkan az az állítás, miszerint Klebelsberg Babitsot szánta főszerkesztőnek, egyetemi tanárságot is ígérve neki.

3

7 Ennek a legendának a forrása Gyergyai Albert, akinek állítása azonban több szempontból is megkérdőjelezhető. Először is nem tekinthetünk el az állítás külső körülményeitől: Gyergyai ezt ugyanis egy olyan Babitsról szóló 1959-es (!) előadásában említi, amely gondolatmenetének lényege, hogy ha a mai értelembe véve Babits nem is volt forradalmi, mégis nagy költő s tragikus alak volt, hisz pályája első szakaszán támadások sora érte, több verséért perbe fogták, a tanácsköztársaság alatt kapott egyetemi tanárságtól megfosztották stb. De „Amikor Tormay Cécile, a Horthykorszak teljhatalmú írónője, egyetemi tanársággal s egy új lap szerkesztésével kínálja, persze azzal a feltétellel, ha otthagyja a Nyugatot, az írónő ajánlatát azonnal visszautasítja, holott kevesen rajongtak úgy, mint Babits a tanári pályáért. "

3

8 Egyrészt tehát gyanús a kontextus, amelyben Gyergyai állítása elhangzik, másrészt a Napkelet alapításával kapcsolatos levelezésben Babits neve ugyan többször felmerül a lappal kapcsolatban, de mindig csak mint lehetséges munkatársé, arról, hogy esetleg a főszerkesztőséget felajánlanák neki, sehol sem találhatunk utalást. Pauler Ákos naplójegyzeteiből

3

9 megtudhatjuk, hogy Babits 1921. június 11-én feleségével együtt teán volt Zichy Rafaelnénál, aki ekkoriban kezdi szervezni a Napkeletei Klebelsberggel. 3

3 GLATZ, 1990, 20. 3

4 KLEBELSBERG, 1927, 52. 3

5 GLATZ, 1990,22. 3

6 HORVÁTH, 1923, 88-89. 3

7 Legutóbb Babitsról mint a Napkelet főszerkesztőjéről írt SÍPOS 1998, 170., FIED 2008., illetve KISS SZEMÁN 2008. 3

8 GYERGYAI 1968, 118. 3

9 PAULER 1921. 445