Gaál Attila (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum Évkönyve 31. (Szekszárd, 2009)

Kollarits Krisztina: „Tormay Cécile-nek igaz rokonérzéssel Babits Mihály". Adalékok Babits Mihály és Tormay Cécile kapcsolatához

Babits és a forradalmak Babits életútja nagyban különbözött Tormay Cécilé-től. 1916-ban Schöpflin Aladár révén ismerkedett meg Szabó Ervinnel, akivel közeli barátok lettek. Szabó javaslatára kezdett járni a Jászi Oszkáréknál tartott vasárnapi összejövetelekre, ahol a polgári radikalizmus legfontosabb képviselői találkoztak.

1

9 Babits elsősorban háború ellenes tevékenységükben vett részt. Szabó Ervin felkérésére lefordította Kant könyvét, Az örök békéi, amellyel „az antiintellektualizmus és az antiracionalizmus erejét akarta gyöngíteni"

2

Q, a Világ című lap tárcarovatában megjelent Leibniz mint hazafi című írása szintén hasonló célokat szolgált: úgy gondolta, hogy Európának a „szent Egyesülés és Egyetértés felé " kell haladnia.

2

1 Ugyanennek az eszmének a jegyében fogalmazta meg Jászi, Szabó Ervin és Babits az Európa Lovagjainak kiáltványát 1918 őszén. Az aláírók között volt Hatvany Lajos, Kosztolányi Dezső, Szekfü Gyula, Leopold Lajos, Schöpflin Aladár, Ady Endre, Karinthy Frigyes, Balázs Béla, Lukács György, Gábor Andor, Vázsonyi Vilmos,

2

2 akik többek között a sovinizmus és lokálpatriotizmus háttérbe szorítására, egy Európai Egyesült Államok megalakítására, a demokratikus és szociális haladás támogatására kötelezték el magukat.

2

3 Az őszirózsás forradalmat Babits lelkesen fogadta, Markos György és Dienes László visszaemlékezése szerint például aznap végigjárták a Nagykörút több kávéházát, s Babits mindenütt Petőfi forradalmi verseiből szavalt.

2

4 Ugyanakkor érzékelte a forradalom előkészítetlenségét és belső átgondolatlanságát is. A Nyugat 1918. novemberi számában megjelent cikke szerint egy „egymásnak ellentmondó egyes akaratok pillanatnyi véletlen találkozásából állt elő: egy nagy véletlenség volt a mi forradalmunk. "

2

Í Később részt vett a Nemzeti Tanács közoktatásügyi szaktanácsának tevékenységében, a tanácsköztársaság alatt, 1919. április 10-én Hamburger népbiztossal propaganda körúton járt Kaposváron, Kunfi Zsigmonddal Székesfehérváron, elfogadta a népbiztosságtól egyetemi tanári kinevezését, irodalomelméleti előadást és Ady-szemináriumot tartott, tagja volt az írói direktóriumnak is. A proletárdiktatúra bukása után Babits internacionalizmusát és nemzetellenességét egy, az Új Világ című ifjúsági lapban 1919. február 15-én megjelent Igazi haza című írásával igyekeztek bizonyítani. Ez a cikk volt egyik oka, hogy középiskolai állásából elbocsátották, sőt az ügyészség hazaárulás címén perbe is akarta fogni érte.

2

6 Megváltozott szellemi környezet - a Nyugat válságperiódusa 1919-20 éles cezúrát jelentett a magyar kulturális életben, az őszirózsás forradalom és a tanácsköztársaság megítélése nemcsak az utca emberét, de a művészeket is erősen megosztotta: más értelmet nyert a századelő liberalizmusa, a zsidó asszimiláció és a nemzeti irodalom fogalma. 1918 előtt a magyar értelmiségre nem volt hatással a modern, antiliberális kultúrkritika, 1919 után viszont az antiliberalizmus mind a jobb, mind pedig a baloldalon teret nyert.

2

7 A század elejének nagy hatású liberális és polgári radikális irányzatai és orgánumai {Társadalomtudományi Társaság, Galilei Kör, Vasárnapi Kör, a folyóiratok közül Jászi Oszkár Huszadik Százada, Kassák Lajos avantgárd lapja, a Ma, de még a Nyugat is) háttérbe szorultak, sőt meg is szűntek. Egyrészt mert vezetőik emigráltak (Lukács György, Jászi Oszkár, Hatvany Lajos, Kassák Lajos), másrészt mert tagjaik közül is sokan kiábrándultak egykori eszméikből: Babits a Magyar költő kilencszáztizenkilencben című esszéjében vallott erről (ez az írás volt az egyik fő oka a megromlott BabitsOsvát, illetve Babits-Hatvany kapcsolatnak.

2

8), Kosztolányi a jobboldali Új Nemzedék vitriolos hangvételű l

9SIPOS, 1976, 9-10. 2

0 SIPOS, 1976, 16. 2' SÍPOS, 1976, 16-17. " Az aláírók számát és személyét illetően megoszlanak a vélemények, Babits 25, Benedek Marcell 100 aláíróra emlékszik. (SIPOS, 1976, 20.) "SIPOS, 1976, 19-20. 2" SIPOS, 1999, 330-31. 2

5 BABITS, 1918. 2

6 Babits 1918-19-es tevékenységéről: UNGVÁRI 1959, TÉGLÁS 1996, SÍPOS 1976. 2

7 LACKÓ, 1981, 162-163. Tg „ , Babits Magyar költő kilencszáztizenkilencben című tanulmányában gyakorlatilag megtagadta addigi politikai nézeteit, s 19-ért elsősorban ő is a zsidóságot tette felelőssé. Hatvany válaszul a Timár Virgil fiát a szellemi pogromhirdetés kiskátéjának " nevezte. 443