Gaál Attila (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum Évkönyve 31. (Szekszárd, 2009)

Csekő Ernő: Tormay Cécile, illetve Herczeg Ferenc szekszárdi kötődéséről és családjaik történetének szekszárdi időszakáról

Mint látható, fiának előbb ismertetett sikerei, a magyar irodalomba történt berobbanása idején Hoffmann Lujza épp Szekszárdon élt. Bár az itteni lapok egy-némely cikkén is tetten érhető, hogy Tolna megye székhelyének közönsége is figyelemmel követte - félig-meddig mint földijük - Herczeg Ferenc sikereit, azt mégis alig lehet összehasonlítani azzal, ahogy Versecen kísérték diadalmenetét. Persze meg kell jegyeznünk, hogy Versecen elsősorban a magyar nyelvű lapok, és különösképp Peijéssy Lajos szerkesztő voltak a Herczeg-láz helyi tolmácsolói, gondozói. Mint ahogy az is igaz, hogy elsődlegesen a magyar, illetve magyar érzelmű, hivatali és értelmiségi rétegekből kikerülő emberek mutattak érdeklődést művei, és voltak fogékonyak írói sikerei iránt. Azonban az ekkor 25 000 lakosú városnak csak alig több mint egytizedét tették ki a magyar anyanyelvűek,"

5 s bár működött a városban magyar nyelvteijesztő egyesület - mégpedig egy tekintélyes német polgár vezetésével -, a jelek szerint annak sem sikerült átütő eredményt elérnie: így a város népességének jelentős része nem tudott magyarul."

6 27. kép: Az i§ú Herczeg Ferenc (a balszélen) evezős társai körében (HERCZEG [1943], képmelléklet) így Herczeg sikerei helyi visszhangjának, fogadtatásának intenzitásában - a magyar és német nyelvű közösségek közt -, volt egy kis eltérés, de az egyértelmű, hogy az mindezzel együtt is diadalmenet volt, s 11

5 Az 1900. évi népszámlálás adatai szerint Versec 25 199 fős népességének anyanyelv szerint megoszlása a következő volt: 13 387 (53, 12 %) német, 8 112 (32,19 %) szerb, 2 635 magyar (10,46 %), 753 román (2,99 %). 11

6 így a Délvidék kénytelen volt igazat adni annak a Magyar Hírlapban 1893-ben megjelent cikknek, amely szerint Versecen alig hallani magyar szót, amint magyar feliratokat találni is igen nehéz, hiszen az utcák nevei és a cégtáblák szintén csak németül és szerbül vannak felírva. Délvidék (Versec) 1893. szeptember 17. 1-2.; A magyar nyelv elsajátításának hagyományosan bevett módszerének, a gyerekek magyar nyelvterületű településekkel - itt különösképp Szegeddel volt ennek tradíciója - való, nyelvtanulás céljából történő cseréjének visszaeséséről is beszámolt ekkoriban a helyi magyar sajtó. Délvidék (Versec) 1892. július 17. 1-2. 426