Gaál Attila (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum Évkönyve 31. (Szekszárd, 2009)

Csekő Ernő: Tormay Cécile, illetve Herczeg Ferenc szekszárdi kötődéséről és családjaik történetének szekszárdi időszakáról

főként így hathatott az Herczeg édesanyjára. Fontos lehetett ez Hoffmann Lujza számára, hiszen a féije polgármestersége idején elszenvedett hántásokat, méltánytalanságokat minden bizonnyal igen mélyen hordozta magában. Véleményem szerint fia országos sikerei, és annak pozitív verseci fogadtatása, visszhangja, jelentős szerepet játszhatott Hoffmann Lujzáék hazaköltözésében.

11

7 Peijéssy két lapja, a Délvidéki Nemzetőr, majd 1892. májusától a Délvidék folyamatos híradásait, illetve szólamait - mint például ezt: ,JIerczeg Ferenc városunk szülötte, ünnepli az egész ország művelt olvasó közönsége, s ami oszlopunkat mások kaparintják el az orrunk elől. Ébredj Versec! "

m - követően Herczeg Ferenc 1893 márciusában látogatott először haza. Ebből az alkalomból a verseciek két napos programsorozatot szerveztek, amelynek két csúcspontját az első napi bankett és a második napi felolvasóeste képezte. Persze volt még ünnepi fogadás a vasútállomáson, illetve szerenád az esti bankett után. Az ünnepi köszöntők a banketten hangzottak el. A Herczeg Ferencet éltető köszöntők, tosztok hosszú sorban követték egymást Dr. Daikovits István ügyvédtől, Seemayer János polgármesteren, Gérecz Károly és Takács Gyula főreáliskolai tanárokon, Kuna Jenő ügyvéden, dr. Kormos Béla közjegyzőn, Trucza Döme kir. aljárásbírón át egészen Weifert Károly főjegyzőig. A szónokok első körében felszólaló Perjéssy Lajos azonban nem Herczeget, hanem édesanyát éltette.

11

9 Érdemes idézni Herczeg beszédének első, magyarul elmondott részét: „Igen Tisztelt Uraim! Természetesnek fogják találni, sőt el fogják tőlem várni, hogy midőn első ízben van alkalmam nyilvánosan szólani szülővárosom polgárságának csúcsaihoz, ezt magyar nyelven teszem. Azon általános, szent kötelességeken kívül, melyek minden magyar állampolgárt a magyar nyelvhez, mint az országban dívó nyelvek souverain királynőjéhez fűznek, engem még a speciális hála és kegyelet láncai is kötnek a magyar nyelvhez, mert mindazt, ami vagyok, mindazt, amim van, a magyar nyelv királyi lobogója alatt teljesített szolgálataimnak köszönhetem. A mai estét is annak köszönhetem. Azzal fejezem be magyar szavaimat, ami minden magyar ember gondolkozásának és cselekvésének kezdete és vége, minden magyar filozófia alfája és ómegája, Isten óvja, isten tartsa meg a mi drága magyar hazánkat! "

m Herczeg - tekintettel a nagyszámú magyarul nem tudó jelenlévőre - németül folytatta, amiként a másnapi felolvasóülésen magyarul és németül is felolvasott műveiből.

12

1 Herczeg Ferencnek a verseciek ünnepléséből legközelebb a helyi izraelita nőegylet 1894. január 17-én tartott jótékonysági estélyen részesülhetett, illetve 1894 márciusában-áprilisában, egy magyar nyelvű színtársulat vendégszereplésekor. A jótékonysági estélyen Herczeg Az uszályos ruha c. novelláját olvasta fel, míg a színtársulat A dolovai nábob leányát, valamint a Három testőrt is eljátszotta.

12

2 Lehet, hogy Hoffmann Lujzának ezen eseményeken már személyesen volt alkalma fia sikereinek örülni, hiszen a szekszárdi patika 1893. október végi, november eleji eladása után - legalábbis információink szerint - hazaköltöztek. Ennek legfeljebb csak a patika átíratása körüli bonyodalom képezhette akadályát. Ugyanis a helyi árvaszék, élve törvényi felhatalmazásával, a gyógyszertár Szeghy Sándorra történt jogátruházásának megtagadását kérelmezte a belügyminiszternél. Mindezt az árvaszék Bátory Elek kiskorú gyermekeinek, Bátory Vilmának és Gizellának az érdekeit szem előtt tartva, azok 10 000 forintnyi anyai örökségének biztosítása végett tette.

12

1 Ezen összeg kiváltására, Bátory Elek az - elmondása szerint - amúgy is gyermekei számára vásárolt 11

7 Idősebb fia, József továbbra is Versecen lakott, a családi hagyománynak megfelelően gyógyszertára volt. Értelmiségi képzettsége miatti kétszeres adóbeszámítással városi virilista. Az igazoló választmány által 1894. évre összeállított előzetes jegyzéken 34. helyet foglalta el 399 Ft 60 xr adóértékkel. Délvidék (Versec) 1893. szeptember 24. 2. 11

8 Délvidék (Versec) 1892. október 30. 2. 11

9 Délvidék (Versec) 1893. március 26. 2. 12

0 U.ott. (Versec) 1893. március 26. 2.; Herczeg e szavai nagymértékben összecsengnek négy évtizeddel később, a memoárjában papírra vetett soraival. Annak kapcsán, hogy első kötetének, a Fenn és lenn c. regénynek a megjelentetésekor Bendedek Elek ajánlatára módosította „Herczeg"-re előbb irodalmi, majd polgári nevét, amiért számtalan elmarasztalást kapott, a következőt írta: „Nacionalista német lapok néha renegátnak neveztek. Hidegen hagyott. Az én családom kétszáz esztendővel ezelőtt jött ki Németországból, egy német fejedelem elől menekült, olyan időben, mikor az őshazában a nemzeti érzés még ismeretlen fogalom volt. Ezt az érzést itt ismerték meg, Magyarországon, alattvalókhói itt lettek polgárokká. Nekem különben az a meggyőződésem, hogy kapás ember lehet sváb vagy tót, kultúrember azonban Magyarországon csak magyar lehet. Ha ezért renegát vagyok: annyi baj legyen. Zrínyi Miklós és Petőfi Sándor társaságában vagyok. " HERCZEG 1985, 226. A „Szőlővenyigéhez" címzett vendéglő nagytermében tartott felolvasóesten a Liza kisasszony, illetve a Frau Lieutenant című novellákat olvasta fel Herczeg. Délvidék (Versec) 1893. március 26. 2.; 12 Délvidék (Versec) 1894. január 21. 1-3., március 4. 3., április 8. 3. 12

1 Nem is tehetett mást az árvaszék, hiszen a vármegyei tiszti ügyész által a kiskorúak érdekében indított per még folyamatban volt. A Tolna Vármegyei Árvaszék 407/1894. (jan. 19.) sz. irata, TMÖL, Alispáni i. 2834/1893. 427