Gaál Attila (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum Évkönyve 31. (Szekszárd, 2009)

Csekő Ernő: Tormay Cécile, illetve Herczeg Ferenc szekszárdi kötődéséről és családjaik történetének szekszárdi időszakáról

Hoffmann Lujza ettől függetlenül is elgondolkodhatott a jövőt illetően, akár csak a kibontakozó filoxéravész negatív hatásait számba véve, még ha a gyógyszertáruk 1891-1893. közti pénzügyi eredményére igazából nem lehetett panasz. Mindez nemcsak az I. táblázatba beépített kimutatásokból,"

0 hanem Szondy István és Szeghy Sándor azokat kísérő 1895. márciusi beadványából is kiderül. Ugyan ebben a két patika kedvezőtlen forgalmi eredményeiről kívánták az alispánt meggyőzni, Szeghy kénytelen volt elismerni, hogy az I. Béla király esetében az 1891-1893. évek átlagára jutó 1019 Ft 7 xr-t kitevő maradvány jóval több, mint a Fekete Sas egy évre jutó 236 Ft 22 krajcárja. Szeghy ezt a következő megvilágításba próbálta helyezni: „(...) tekintve azonban az óriási tőkét, a gyógyszertár 32 000frt vételárát, amelyet befektetni voltam kénytelen, s a naponkint emelkedő háztartási s egyéb kiadásokat, ezen felesleg eltűnő csekélységnek vehető. ""

1 A szekszárdi patika jövőjét, jövedelmezőségét illető esetleges aggodalmaiknál véleményem szerint volt egy még jelentősebb tényező, mely Hoffmann Lujzát és Bátory Eleket a Versecre való hazaköltözésre indította. Ez pedig Herczeg Ferenc diadalútja, amely első kötetének 1890-ben történt megjelenése után röpke pár év után szinte az ország első számú írójává emelte, s amely 1894-ben az Uj Idők c. irodalmi hetilap megindításával koronáztatott meg. Herczeg még ekkor is csak 31 éves volt. Ez alatt a pár év alatt egymás után jelentek meg művei. A Singer és Wolfner kiadó regénypályázatára írt, és a kiadó által 1890-ben megjelentett regénye, a Fenn és lenn - mely az irodalmi ismertséget hozta meg számára - után 1892-ben napvilágot látott novelláskötete, a Mutamur is. Majd ezt követte sorban: A dolovai nábob leánya (dráma, 1893. március), A Gyurkovics leányok (1893), és még 1893 végén a Nemzeti Színháznak benyújtott új színdarab, a Három testőr Mindegyik óriási siker volt."

1 Első tárcanovelláit még német nyelven író, a Budapester Tageblattban publikáló (1886) Herczeg, egy-két Pesti Hírlapban közölt, immár magyar nyelvű novella után, 1890-ben egyszeriben megbecsült íróvá lesz: írásait rendszeresen közli A Hét, miközben Rákosi Jenő a Budapesti Hírlaphoz csábítja. Heti rendszerességgel írja e lapnak tárcanovelláit, méghozzá igen magas honoráriumért. Ekkor hagyott fel az ügyvédi gyakornokoskodással, s lett főállású író."

4 26. kép: Versec korabeli piactere. 11

0 ld. az I. táblázat lábjegyzetét 11

1 Szondy István és Szeghy Sándor alispánnak címzett, 1895. márciusi beadványa, TMÖL, Alispáni i. 640/1892.; Szeghy és Szondy e beadvánnyal, és az a mellé csatolt 1891-1893. évet tárgyaló kimutatásokkal a dr. Hangéi Ignác tiszti főorvos által készített forgalmi kimutatás - mely véleményük szerint megalapozatlanul, a ténylegesnél jobb forgalmi, bevételi és pénzügyi helyzetben tüntette fel gyógyszertáraikat - megállapításait kívánták árnyalni, vitatni. 11

2 SURÁNYI 1933, 23-37., Délvidék (Versec) 1893. december 10. 3. n

,A Mutamur kapcsán például Herczeg nem alaptalanul állapítja meg: „A kötetnek meglepő nagy visszhangja lett, összehasonlíthatatlanul nagyobb, mint a Fenn és lenn-nek. " HERCZEG 1985, 247. 11

4 így Herczeg gyakornokoskodott az ismert író, hírlapíró és politikus Kenedi Géza ügyvédi irodájában is. Herczeg e gyakornokoskodása is inkább írói pályája szempontjából hasznosult, hiszen Kenedi a Pesti Hírlap felelős szerkesztőjeként utat engedett Herczeg írásai előtt. HERCZEG 1985, 220. 425