Gaál Attila (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum Évkönyve 31. (Szekszárd, 2009)
Csekő Ernő: Tormay Cécile, illetve Herczeg Ferenc szekszárdi kötődéséről és családjaik történetének szekszárdi időszakáról
25. kép: A Konstanczer-féle ház a Széchenyi utcában. Az I. Béla király patika az Augusz-ház trieszti Miramare-kastély stílusában épült, tornyos szárnyától balra eső negyedik épület. (A villanyoszloptól balra). Ugyan a dátumbeli egybeesésből következhetne, hogy a Konstanczer-ház árverése indította Bátory Elekéket a gyógyszertár eladására és a hazaköltözésre, ez mégsem valószínű, legalábbis nem lehetett perdöntő szempont. Ennél mindenképp nagyobb súllyal kellett, hogy latba essen a Szekszárdon felállítandó harmadik patika kérdésének napirendre kerülése. Szekszárd képviselőtestülete 1892. márciusában és áprilisában egymást követően tárgyalta Geiger Károly bajai illetve Spányi Lajos topolyai gyógyszerészeknek a harmadik helyi patika nyitására vonatkozó engedélykérelmét. 10 4 Bár a város e kérelmeket elutasító határozatát és annak indoklását a vármegye közegészségügyi bizottsága, majd maga vármegye közgyűlése is magáévá tette, a minisztérium a végleges döntés meghozatala előtt jövedelmezőségi vizsgálat elvégzését írta elő. 10 5 Ennek során készültek azok, a két szekszárdi patika 1887-1891. évi forgalmára vonatkozó kimutatások, amelyeket az előzőekben ismertettem. 10 6 A szekszárdi képviselőtestület, illetve a vármegye különböző fórumai egyaránt egyetértettek abban, hogy „egy harmadik gyógyszertár felállítását népességi, forgalmi, üzleti és kereskedelmi viszonyok nem igénylik. " I0 ? A város és a vármegye, döntésekor fokozottan vette figyelembe a filoxéravész kedvezőtlen hatásait, miszerint a bekövetkezett jövedelem-kiesés, a lakosság elszegényedése, mi több egy részének elvándorlása miatt egy újabb patika létrehozásával a két fennálló gyógyszertár léte is veszélybe kerülne. A városatyákat döntésükben még az sem befolyásolta, hogy helyi kötődésű gyógyszerészeket utasítottak el, hiszen Geiger Károly az ismert, később hírhedté váló szekszárdi ügyvéd Geiger Gyulának volt a testvérbátyja, míg Spányi Lajos feltehetően a szekszárdi Spányi családdal lehetett rokonságban. 10 8 Végül a minisztérium által is megerősített elutasító döntés született, amelyet követően azonban nem került nyugvóra a patikanyitás kérdése: Spányi Lajos 1894-ben - immár félegyházi patikusként -, majd 1895-ben újra próbálkozott, de adott be engedélykérelmet 1894-ben Szilárd Péter budapesti, vagy ugyancsak több alaklommal Weszelovszky Géza felvidéki gyógyszerész is. 10 9 Bár egy újabb patika által teremtett konkurencia veszélye 1892-1893-ban végül elhárult a fejük felöl, Bátory Elek és 10 4 Kivonat Szekszárd nagyközség képviselőtestületének 1892. március 22-ei (1892/25. hat.), illetve árpilis 14-ei (1892/36. sz. hat.) üléséből, TMÖL, Alispáni i. 640/1892. 10 5 A vármegyei közegészségügyi bizottság 1892. március 26-i ülésének jegyzőkönyve, illetve kivonat a Tolna megyei törvényhatósági bizottság 1892. március 31-i üléséből (1892/339. hat.), valamint a minisztérium 29 248. számú , 1892. április 17én kelt leirata, TMÖL, Alispáni i. 640/1892. 10 6 ld. 1. táblázat lábjegyzetét 10 7 Kivonat a Tolna megyei törvényhatósági bizottság 1892. március 31-i üléséből (1892/339. hat.), TMÖL, Alispáni i. 640/1892. 10 8 Geiger Gyuláról szóló tanulmányomat ld. szintén e múzeumi évkönyvben. 10 9 Spányi 1894. évi és Weszelovszky 1897. évi kérvényét az előző engedélykérelmekben született döntésekre hivatkozva utasította el. Kivonat Szekszárd nagyközség képviselőtestületének 1894. április 9-ei (1894/27. hat.), illetve 1897. február 8-ai (1897/8. sz. hat.) üléséből, TMÖL, Alispáni i. 640/1892. 424
