Gaál Attila (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum Évkönyve 31. (Szekszárd, 2009)
Csekő Ernő: Tormay Cécile, illetve Herczeg Ferenc szekszárdi kötődéséről és családjaik történetének szekszárdi időszakáról
1. kép: Tormay Cécile. tekintve pedig a felmenők német eredetéről beszélni. Hasonló, tehát német (bánáti sváb) polgári családi környezet mondható el Herczeg Ferencről is, akinek a helyzete annyiban más, hogy míg ő gyakorlatilag első generációs német asszimilánsnak tekinthető, addig Tormay Cécile már minimum második, de inkább harmadik generációsnak. 1 2 így hiába bizonyult például Herczeg Ferenc, előbb a dualizmus időszakában a Tisza István fémjelezte politikai irányzat, majd a 20-as, 30-as években a hivatalos irodalompolitika jelentős sikert elért álló csillagának, kiemelten kezelt írójának, vele és művészetével szemben komoly fenntartásokkal viseltettek úgy a népi írók, mint őket megelőzve, a magyar faj védelem gondolatának teoretikusai, mindenekelőtt Szabó Dezső. n Többek közt asszimiláns voltának tudták be, hogy hiába merít Herczeg műveinek jelentős része a nemzeti tematikából, azokban nem az autochton magyar szellem szólal meg, és azok nem a magyarság valódi (lét)kérdéseivel, valamint legnépesebb rétegével, osztályával, a parasztsággal foglalkoznak. 1 4 Mi több, az ellenforradalmi berendezkedésből hamar kiábrándult Szabó Dezső már az 1920-as évek derekán a német 1 2 Herczeg Ferenc asszimilációja tárgyában ld. Gerhard Péter e kötetben olvasható tanulmányát. " A 20-as évek magyar fajvédő gondolkodói természetesen nem keverendők össze a nemzetiszocializmus által inspirált, 30-as években teret nyert fajelmélet hirdetőivel. Előbbiek közül Bajcsy-Zsilinszky Endre, Eckhardt Tibor és Szabó Dezső is szemben állt az utóbbival, fellépett ellene, ld. GYURGYÁK 2007, 217-287. 1 4 Még a konzervatív Szekfu Gyula is egy, az asszimilációra, asszimiláltakra vonatkozó fejtegetése során arra hozza példaként Herczeget, mint aki asszimilációjában nem a magyarság egészéhez, hanem annak csak egy bizonyos rétegéhez - Herczeg esetében nyilván az úri középosztályhoz - asszimilálódott. GYURGYÁK 2007, 369-370.; Herczeg Ferencről, mint az úri középosztály írójáról ld. Németh G. Béla elemzését. NÉMETH G, 1985. 397
