Gaál Attila (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum Évkönyve 31. (Szekszárd, 2009)

Vizi Márta: Dr. Csalogovits József és a Tolnavármegyei Múzeum II. 1934 - 1946

(i2. melléklet Küldi I Dr.Caalog Jásaef»3i«kaxárd,Hm*uM. Csalog József levele Szabó Kálmánhoz, a kecskeméti múzeum igazgatójához. (Katona József Múzeum, Történeti gyűjtemény 78.27.28.) épült Szekszárdon az első vízvezeték? 72. melléklet Mikor 1896 óta házépítés, csatornázás és egyéb földmunka során városunk számtalan pontján találták meg azt a régi vízvezetéket, amelyet a köztudat általában török eredetűnek tart. Ez a vízvezeték Ismereteink szerint egymásbatolt, mészhabarccsal összeragasztott cserépcsövekből állt. A felszínre került csövek kisebb részét a megtalálók annakidején a muzeumnak ajándékozták ; ezek átlag félméter hosszúságúak é9 6 —10 cm átmérőjűek. A lelőhelyükre vonatkozó adatokból kiderül, hogy a vízvezeték a Bödö forrását lógta be és vezette a város középpontjába, a Fejős-féle ház előtt állott közkutba és az apátsági, illetve papi épületekbe. A muzeumha került csövek ingadozó lelőhely megjelölése miatt a ciőhálózat teljes megrajzolására egyébként még nem vállalkozhatunk. A megmentett csövek vizsgálata azt is elárulja, hogy darabjaink különböző időpontban készültek. A törölt darabokat időnkint ujakkal cserélték ki, igy nem csoda, ha a Béla-téren a parkírozás alkalmával olyan vizvezetékrészlet kerüli elő, melynek két csövén az 1796-os évszám olvasható. Arranézve, hogy a jelzett évben csak kijavították a régebbi vízvezetéket, maga a feltárás is bizonyítékkal szolgált. Az uj csövek mellett, a visszahányt tölléstőidben megleltftk a más anyagból készüli, régi és törött csődarabokat is. Erre a javításra különben az 1794. évi tűzvész nyomán keletkezett károk adhatlak okot. Az 179b ban készült cserépcsövek alakja és anyaga elüt a többi, régibb és ujabb csőétől. Az utóh! biak azonban ugyancsak több típus1 hoz tartoznak. Megbízható összehasonlító anyag hiányában az egyes típusok kora ma még nem állapítható meg. Annyi mindenesetre kétségtelen, hogy római kori darab nincsen közöttük s ezért Szekszárd rómaikor! vízvezetéke csak a mesékben létezhet. A vízvezeték létesítésének idejére vonatkozó írásos forrásanyag hasonlóképen szegény. Az eddig ismert legrégibb adat szerint (dr Holub József levélbeni közlése), 1693 és 1703 közölt Mérey apát 300 forint költséggel földalatti csövekben a forrásvizet a város középpontjába vezette. Az idézett adatból sajnos, nem tűnik ki, vájjon teljesen uj vízvezetéket készitteteit-e akkortájt Mérey, vagy csak egy régebbi, , esetleg törökkori vízvezetéket lie- I lyeztetett ismét üzembe. Ma majd pontosan tudni fogjuk, melyik vezetéket csináltatta Mérey, kiszámítható lesz az is, hogy a kérdéses szakaszt 351