Gaál Attila (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum Évkönyve 31. (Szekszárd, 2009)
Vizi Márta: Dr. Csalogovits József és a Tolnavármegyei Múzeum II. 1934 - 1946
Az izményi ásatás kapcsán Fettich Nándor kereste meg levélben Csalogovitsot esetleges további ásatás reményében. 16 7 „ Tekintettel a torzított koponyákra e terület egy esetleges ásatás szempontjából nagyon érdekelne bennünket Ezért tehát a főigazgató úr nevében arra kérlek Téged, mint aki a körülményeket nálamnál jobban ismeri, lennél szíves utána nézni, hogy volna-e még kilátás ott további ásatásra, illetőleg hogy a Ti muzeumotok ásatásába való bekapcsolódás ezidö szerint még érdemes volna-e. ...Ha nagyon sok az ásatni való ugy talán egy hetet is tölthetnék Izményben, esetleg ásatási pénzt is vinnék. ... Budapest, 1936. szeptember 29-én. Fettich " Rövidhír tudósít 1936 októberében arról, hogy Szekszárdon, a Béla téren, Horváth Jenő ügyvéd házának alapjából török sírkő került elő. A követ a múzeumnak ajándékozta a tulajdonos. 16 8 (24. melléklet) A hír végén lévő felhívásban felismerhető Csalogovits törekvése, hogy minden alkalmat megragadott arra, hogy felhívja a lakosság figyelmét a leletbeszolgáltatás fontosságára. 1936 decemberében Dunaföldváron kerültek elő bronztárgyak, amelyeket a múzeumnak ajándékoztak. 169 Régészeti munkák 1937-ben Egy 1937. június 20-án készült feljegyzés szerint Bonyhádon bronzkori urnasírok mentését végezte. 170 (51. melléklet) Alispáni utasításra 1937. július 17-én és augusztus 2-16-ig Bátán, a Klastromhegyen 17 1 helyszínelt, majd hosszabbítást kérve az alispántól, augusztus 23-29. között feltárást végzett a Klastromhegyen az apátsági templom területén. 17 2 „..sikerült az egykori apátsági templom szentélyét és a templomhajó oldalfalait teljes egészében feltárnom. A templom ezek szerint 10.3 m. széles, 43 m. hosszú, egyhajós volt, félnyolcszög alakú szentéllyel, külső oldalán 3.4 méterenkint egy-egy támfallal. Főhomlokzati , illetve bejárati részén a falak futása már nem volt tisztán követhető, mivel ezen a helyen nem csak a falak épületanyagát szedték ki régebben, hanem még a falak környékét is megbolygatták. Az eléggé szép számmal előkerült, s egykor a templomhoz tartozott gótikus kőfaragványokat lefényképeztem, felmértem és egyelőre a plébánia épületében helyeztem el. 17 1 A bátai Klastormhegyen lévő templom és kolostor kapcsán végzett kutatásokról külön kötet jelent meg a Holub József szerkesztette „Tolna vármegye multjábóF sorozatban. 17 4 Ez a kötet Csalog ásatási beszámolóját is tartalmazta. 17 5 A nagyközönség az újságban olvashatott a munkákról, 17 6 majd a publikáció megjelenéséről. 17 7 (63. melléklet) A feltárt sírokban megfigyelt különleges jelenségekről a Néprajzi Értesítőben írt részletesen. 17 8 A Klastromhegyi kolostorral kapcsolatos kutatások a mai napig folynak. 17 9 16 7 MNM TI 81-1936. 16 8 TMU 1936. október 10. 16 9 TMH 1936. december 2. 17 0 CSALOGOVITS 1934, Ásatási napló, 41. WMMM Rég. Ad. 8-73; CSALOG 1942, 119-143. 17 1 A lelőhelyet az 1/2009. (I.23.)OKM rendelettel védetté nyilvánították. KÖH azonosítója: 19957. 17 2 TMÖL Alisp. 12949/937; CSALOGOVITS 1934, Ásatási naplója 42, WMMM Rég. Ad. 8-73. 17 3 TMÖL Alisp. 12949/937. Jelentés az alispánnak 1937. szeptember 20-án. 17 4 KÓNYI-HOLUB-CSALOG-DERCSÉNYI 1940, 65. 17 5 CSALOG 1940c, 49-59; A lelőhelyet már Rómer Flóris is ismerte. 1932. okt. 13-15. között Hadnagy Albert, a múzeum megbízott igazgatója végzett a helyszínen ásatást. Az ásatásra főként a területre tervezett Hunyadi emléktemplom építése miatt megindult kutatások kapcsán került sor. WMMM Rég. Ad. 1-73. 17 6 TMU 1937. szeptember 8. 17 7 TMU 1940. december 4. 17 8 CSALOG 1937c, 447-448. 17 9 Sümegi József évtizedek óta foglalkozik Báta és ezen belül a kolostor történetével. A teljesség igénye nélkül, további irodalommai: SÜMEGI 2007, 263-280, SÜMEGI 2008, 265-280; Legutóbb Miklós Zsuzsa foglalta össze a Klastromhegyre vonatkozó adatokat. MIKLÓS 2007, 363-366; Gere László 2006-ben végzett a kolostor kiterjedését vizsgáló szondázó ásatást. 288
