Gaál Attila (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum Évkönyve 31. (Szekszárd, 2009)

Vizi Márta: Dr. Csalogovits József és a Tolnavármegyei Múzeum II. 1934 - 1946

Csalogovits a bátai Öreghegyen

1X1

1 is végzett kétnapos kutatást, amelynek során kelta települést szondázott meg. „A bátai Öreghegyen végzett kétnapos próbaásatás során összesen négy db 6 szor 10 méter nagyságú felületet bontottam ki. E helyen egy leletekben igen gazdag koravaskori és keltakor lakótelepet találtam. Az ásatás folytatását e helyen a nyár folyamán kőkeménnyé száradt talaj nagymértékben megnehezítette, a munka folytatását erre való tekintettel nézetem szerint tavaszra kell hagyni. A szóbanforgó hegyplatót egyébként mesterséges árok veszi körül, leletei után ítélve pedig egyike a feltárásra legérdemesebb földváraknak a megye területén. "

IH

I A vár korának meghatározásában azóta sem jutottak egy nevezőre a kor kutatói, de minden bizonnyal igaz a Csalog által tett megfigyelés, miszerint a késő bronzkori urnamezős kultúra népe hozta létre az erődítést, amelyet még a kelta korban is tovább használtak.

18

2 1937 őszén került elő Paradicsompusztán, Dőry Ferenc birtokán, 10-15 zsugorított csontváz, edénymellékletekkel, amelyet a múzeumnak ajándékoztak.

18

3 A helyi újság természetesen beszámolt a leletadományozásról, annál is inkább, mert a korábbi törekvéseknek megfelelően a múzeum igen fontosnak tartja az előleletek bekerülését a múzeumba.

18

4 (50. melléklet) Régészeti munkák 1938-ban Egy 1938. március 28-ai feljegyzés szerint Csalogovits Bonyhádon, a már 1937-ben is ásott bronzkori urnatemetőben végzett további feltárást.

18

5 1938 nyarán már nem először kerültek elő leletek Szekszárd határában, a Sió közelében fekvő területen. Ez alkalommal egy bronz ágyúcsődarab került a múzeumba. Csalog egy kisebb cikkben foglalta össze a nagyközönség számára a Sió melletti területen feküdt egykori török kiserőd történetét.

18

6 Nem tudjuk, végzett-e Csalog ezen a területen mentő- vagy próbaásatást. (54. melléklet) A palánkvár kutatását Gaál Attila végezte 1975-1985. között.

18

7 Egy, az ásatási naplóba 1938. július 11-én kelt bejegyzés szerint Feisőnánán, a faluban avar sírmező került elő.

18

8 „Benn a faluban, útépítés alkalmával, a hídtól kb. 300 m.-re avar sírokat találtak. Müller Henrik ag. ev. Kántortanító egy drb. bögrét és egy drb. bögre töredékét hozta be. Három emberé és két lócsontváz került elő. Kard is volt, de elkallódott. " Miszlán, a helyi újság tudósítása szerint, kútásás közben római rézpénzekkel teli agyagedényt találtak, amelyet beszolgáltattak a múzeumba.

18

9 1938. szeptemberében Mucsfán helyszínelt Csalog egy római téglasír kapcsán.

19

0 1938. október 3-6. között próbaásatást végzett, annak megállapítására, hogy vannak-e még a közelben további sírok. Két további sírt talált.

19

1 (56. melléklet) 18

0 A lelőhelyet az 1/2009.(1.23.) OKM rendelettel nyilvánították régészetileg védett területté. K.ÖH nyilvántartási száma: 23408; A vár kutatását az 1980-90-es években Miklós Zsuzsa folytatta. MIKLÓS 2007, 30-33. 18

1 TMÖL Alisp. 12949/937. I8

: MIKLÓS 2007, 33. 18

3 CSALOG 1943a, 130-134. 18

4 TMU 1938. január 22. 18

5 CSALOGOVITS 1934, Ásatási napló, 45-45b, WMMM Rég. Ad. 8-73; CSALOG 1942, 119-143; SZABÓ 2009, 283. 18

6 TMU 1938. július 9. 18

7 GAÁL 1985, 185-197; GAÁL 2002, 99-102; GAÁL 2003, 105-108. 18

8 CSALOGOVITS 1934. Ásatási napló, 47. WMMM Rég. Ad. 8-73. 18

9 TMU 1938. július 20. 19

0 CSALOG 1941b, 98-102, XXIII-XXV. T; TMU 1938. október 29. 19

1 CSALOG 1941b, 100-102. 289