Gaál Attila (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum Évkönyve 31. (Szekszárd, 2009)

Balázs Kovács Sándor - Kovács János: A Sárköz népi táplálkozása

pásztorok értettek. A rántott húst először borjúi fontosságát emelik ki a népdalok is: „Szánt az ökör, ripeg ropog a járom, Edösanyám csak nekem nincsen párom. Van az erdőn minden madárnak párja, Jaj, Istenem csak magam vagyok árva. "

3I

9 és csirkéből kezdték készíteni. Az állatállomány „ Hírős Decsön Gáspár Miska bácsi, Egy tehenet kétször szok levágni. Japati mellett kapaci, életében nagy kurafi, Japatimba, kapatimba gyere rózsám a karomba. "

32<

> „Lóra csikós, lóra! Igyá-egyél pajtás! Elszaladt a ménes, Ez a jó áldomás, Elszaladt a ménes. Ez a jó áldomás. Csak egyedül maradt Már te innen többé A pányván a nyerges. Nem hajtol el marhát. Nyegeljétek föl hát Hajtottam öleget Ezt a darupirost, Kilencvenkilencet, Ezt a darupirost Borgyut és tehenet, Had ugratom átal Kiér a mészáros A zavaros Marost. Bankót ád öleget. "

32

> Ha átalugratom, Magam is átmegyek, Magam is átmegyek. Bánáti gulyásnál Jó vacsorát eszek. „ Nincs hírösebb gujás, Egyik iszik a meggyesbe, Mint a tejesszögi gujás. Másik mög a cseresznyésbe. Van ménese, van gujája, Harmadik a dobogóba, Van is három szép bujtárja. Guja, ménös kalandóban. "

32

2 „ Fölfeküdtem kerekdombi halomra, Onnan nézők szét legelő barmomra. Gyere rózsám térítsd mög a legelsőt, Mer' el veszti az ezüstös csöngetyüt. "

32

3 Az állatok Szent György (április 24.) napi első kihajtásához számos hiedelem és szokás fűződött, mellyel az állatok egészségét, szaporaságát, tejhozamát igyekeztek biztosítani. Gonoszelhárító, termékenységvarázsló célzattal a marhákat láncon, fejszén, ekevason, tojáson, a gazdaasszony kötényén hajtották át. Nagy jelentőséget tulajdonítottak annak a vesszőnek, zöldágnak is, amellyel az állatokat először hajtották ki a legelőre. 31

9 DÁVID 1903. j

2° Saját gyűjtés Békás Jánosné Meggyesi Mária (1900-1994) Decs. 32

1 VARGYAS 1992, 165-166. 32

2 KOVÁCH 1926,46. 32

3 ÁCS 1910, 108. 245