Gaál Attila (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum Évkönyve 31. (Szekszárd, 2009)

Balázs Kovács Sándor - Kovács János: A Sárköz népi táplálkozása

Belül mázas és u.n. „ totya " lekvárosfazék. Lekvárt elsősorban hosszú szilvából főzték láncon lógó bográcsban vagy katlanban. Sok háziasszony, hogy ne fröcskölje össze a lekvár a konyhát, kint az udvaron katlan mellett állva kevergette, majd cserépfazekakban, szilkékben tették el télre.

18

4 A sárgabarackot az 1830-as évektől kezdték főzni, de eleinte csak két-három üveggel. Nem passzírozták át, és olyan keményre szikkasztották, mint a szilvalekvárt. A birsalmából és birskörtéből is készült lekvár, de főleg utóbbi időkben kedveltté vált a dióval díszített birsalma sajt is, mely hosszas szikkasztás után karácsony tájékára vált élvezhetővé. Főként gyermekek csemegéje volt. Befőtteket is ebben az időben kezdtek eltenni néhány üveggel, csak azzal a szándékkal, hogy legyen télen, ha valaki beteg a családban. A dinnyét csak a 20. században kezdték megismerni, kevés helyen termelték, inkább piacon, vásáron vették meg. A sárgadinnye indiai eredetű kultúrnövény. Termesztése Európában korábban elteijedt, mint a görögdinnyéé. Az afrikai eredetű görögdinnye a törökök közvetítésével honosodott meg Magyarországon, a 16. században. Ennek ellenére kedvelt csemege volt, még a népdal is megemlékezik róla: „Sárgadinnye, görögdinnye, vadretek, Tizennyolc esztendős legényt szeretek. Tizennyolc esztendős legény nem csal meg, Babájának az igazat mondja meg. "

M

J „Barna kislány elalutt a Sügébe, Görögdinnyét mind ellopták mellöle. Valamennyi görögdinnye mind kerek, Valamennyi decsi legény mind szeret. "

,8

6 „Erik, érik a dinnye, „Zavaros a Báta, hogyha megárad, De csak délig érik. A szívemet körül fogta a bánat. Délután virágzik, Körül fogta, mint a dinnyét az inda, Nyisd ki Isten kiskapudat. El vagyok a rózsám szívétől tiltva. "

m Hadd hajtsam ki báránkámat, Délre harangoznak. "

w 18

4 „A szilvalekvárt azt megfőzték, ez volt a fő lekvár. Egész nap kellett keverni a bográcsban. Nem lehetett köze! menni, mert úgy prüttyögött mint az Isten nyila. A bográcsban benne volt a kanál, aminek jó hosszú nyele volt. Abba nem raktak se cukrot, se tartósítót, nem volt semmi benne. Köcsögbe rakták még le se köllött kötni. Annak szépen bebörösödött a teteje. Később azért lekötötték papírral, hogy ne legyen poros. Az nem penészedett meg...A barackból csak később főztek lekvárt, mert a férfiak elvitték és kifőzették pálinkának. Nem csak egyféle pálinka kellett, hanem a szilvának a nagy részét is elvitték " - Dőrr Zoltánné Gyene Julianna Ocsény - idézi: FEHÉR 2006. 18

5 BOGÁR 1966,91. 18

6 Saját gyűjtés - Békás Jánosné Meggyesi Mária (1900-1994) Decs 18

7 Saját gyűjtés - Békás Jánosné Meggyesi Mária (1900-1994) Decs 216